Kína és az Egyesült Államok között erősödik az űrverseny. Bázisokat hoznának létre, ahonnan elindíthatnák a Holdról, az aszteroidákról és azon túli objektumokról az erőforrások kitermelését. Idén június 25-én az emberiség újra fent járt a Holdon, a kínai Chang’e 6 robotizált űrszonda az égitest déli sarkának egyik medencéjéből 1,9 kilogrammnyi kőzetmintát gyűjtött, majd juttatott vissza a Földre, újabb kínai űrelsőséget begyűjtve ezzel
Kína a napokban újabb űrküldetést kezdett, amelynek a célja mintával hazatérni a Hold sötétebb oldaláról, ahol eddig csak kínai űrszonda járt. A Csang’e 6 fedélzetén számos európai műszer található, példázva azt a szándékot, hogy Peking nem tekinti csak a saját missziójának az expedíciót. Az viszont biztos, hogy a Holdon is egyre élesebbé válik az amerikai–kínai rivalizálás, az első kínai ember megjelenését a Holdon 2029–30 körülre tervezik.
Az idén a világ nemzetei számos küldetést hajtanak végre, amelyek célja a Hold felderítése, sőt a felkészülés a bolygónkat kísérő égitest kiaknázására. De óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon kié is a holdunk? Mindenkié és senkié sem – válaszolhatnánk egyszerűen, de hasonló helyzetekből kerekedtek már ki pusztító háborúk.
