A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
Ahogy a hőmérséklet évről évre melegebbé válik, egyre több háztartás kénytelen légkondicionálót használni, hogy elviselhetővé tegye a hőséget. Azonban a hűtés nemcsak kényelmet nyújt, hanem jelentősen növeli az energiaigényt is. Ez megterheli a villamosenergia-hálózatokat és fokozza a klímaváltozást. Mely országok vezetnek ebben a „versenyben”, és mik lehetnek a következmények hosszú távon?
Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás – főként a már-már elviselhetetlen hőhullámok – miatt egyre több utazó dönt úgy, hogy a vakációt az északi végeken, Svédországban, Norvégiában vagy Dániában tölti. Az utóbbi országban mediterrán partokkal vetekedő strandok várják a látogatókat, és a délihez képest jóval alacsonyabb átlaghőmérsékletben a turisztikai látványosságokat is sokkal kellemesebb megcsodálni a skandináv nyárban.
Bár sci-finek tűnhet, már javában zajlanak a kísérletek: egy friss tanulmány szerint az éghajlati modellek azt mutatják, hogy az USA nyugati partjának lehűtése a „felhőfényesítés” technológiájával a jelenlegi körülmények között működhet, de egy jövőbeli forgatókönyv szerint súlyos, nem szándékolt következményekkel is járhat. A tudósok nemzetközi szabályozásra szólítanak fel.
Egy Amerikában megjelent tanulmány szerint az óceánok emelkedő hőmérséklete és a víz sótartalma javíthatja a tengeralattjárók lopakodóképességét, így nehezebb lesz felderíteni az egyre jobb rejtőzködéssel ellátott tenger alatti szörnyeket.
Miközben sorakoznak a baljós jelek arról, hogy a föld egyre több régiója élhetetlenné válik, az emberiség elsősorban a technológiai megoldásokban bízik. Meg kellene teremteni az egyensúlyt az energiabiztonság és a kibocsátáscsökkentés között, és ebben nagy szerepet kaphat geomérnökösködés. Persze e körül is vita folyik, hogy mennyiben nyúlhat bele az ember a bolygónk folyamataiba, legyen szó a szén-dioxid eltávolításáról vagy a földre érkező napsugárzás kezeléséről.
