Az amerikai hadsereg magántőkéből építtetne gigawattos MI-adatközpontokat katonai területeken. Az elképzelések szerint a Fort Bliss-i és a dugwayi projekt gyorsan növelheti a hadsereg számítási kapacitását, csakhogy az energiaellátás, a vízhasználat és a beszállítói biztonság új kockázatokat teremt.
Irán négyszáz vállról indítható kínai légvédelmi rendszert szerezhet be. Ez a néhány tízmillió dolláros üzlet nem zárná le a perzsa állam légterét, viszont veszélyesebbé és költségesebbé tenné az alacsonyabb légtérben zajló amerikai–izraeli hadműveleteket.
Ki birtokolja azokat az ásványi erőforrásokat, amelyekre a globális energiaátmenet, az ipari termelés és a modern technológiák épülnek? A válasz unalomig ismert: elsősorban Kína.
A Hormuzi-szoros lezárása nem egyformán sújtotta a délkelet-ázsiai országokat. Bár a nemzetközi figyelem Indonézia összeroppanó valutájára összpontosult, a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi következményeket a Fülöp-szigetek szenvedte el.
A Daimler Truck 2028-ra egymilliárd euróra emelné a védelmi bevételét, míg a katonai fejlesztések az autonóm teherautók civil bevezetését is gyorsíthatják. A program azt mutatja, hogy Európa fegyverkezésében a sorozatgyártásra képes civil gyárak is meghatározó szerepet kaphatnak.
A kínai és a japán jegybank helyett egyre inkább az MI-lázban részt vevő globális magánbefektetők finanszírozzák Amerika külső hiányát. Ez rövid távon erősíti a dollárközpontú rendszert, hosszabb távon viszont a Wall Street technológiai ciklusához köti az Egyesült Államok finanszírozási stabilitását.
Németország csökkentené a kínai függőségét, ahol először a saját kitettségeit mérte fel, most viszont már az ázsiai óriás európai függőségeit is számba veszi, sőt lehetséges ellenlépéseket készít elő – ezzel a passzív ellenálló képességtől a gazdasági elrettentés felé mozdul.
Az államadósság önmagában nem mondja meg, hogy egy ország pénzügyileg mennyire sebezhető. Japán például a 204 százalékos GDP-arányos adóssága ellenére stabilabb helyzetben lehet, mint számos kisebb állam, viszont Olaszország vagy Franciaország nemigen találja az egyensúlyt a növekedés, a jóléti kiadások és a költségvetési fegyelem között.
Paradoxon: az európai kormányok rekordösszegeket költenek fegyverkezésre, a kontinens legnagyobb hadiipari vállalatainak részvényei viszont sorra zuhannak – az „öregeknek” túl gyors a hadviselés technológiai átalakulása.
Japán a mesterséges intelligenciát egy ember által kijelölt célokat szolgáló társadalmi infrastruktúra részeként képzeli el. A Society 5.0 modelljében az algoritmusok, a szenzorok, a robotok és a közintézmények egyetlen visszacsatolási rendszerben működnének együtt.
A magyar gazdaság teljesítménye ez év második negyedében a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A negyedéves alapú bővülés ugyan folytatódott (0,4 százalék), ám némileg elmaradt az elemzői várakozásoktól. A kedvező irány fő hajtóerejét a szolgáltatási szektor adta, a mezőgazdaság és a költségvetési kiigazítások azonban lassították a tempót.
Donald Trump második elnöksége óta az Egyesült Államok látványosan visszavonult számos nemzetközi szervezetből és finanszírozási programból. Sokan automatikusan Kínát tekintik a keletkező geopolitikai vákuum kitöltőjének, a kép azonban ennél árnyaltabb. Peking csak ott vállal nagyobb szerepet, ahol az gazdasági vagy politikai előnyökkel jár, de nem kívánja átvenni Washington korábbi globális finanszírozói szerepét.
A fúziós energia Európában megpróbál kilépni a kutatóintézetek falai közül, majd bekerülni a technológiai nagyvállalatok hosszú távú energiastratégiájába. Legalábbis erre utal a Google és a brit XTX Markets befektetése a müncheni fúziós reaktort fejlesztő vállalatba.
Az ukrán támogatás megszüntetéséhez kevés lenne néhány európai kormányváltás – állítja Gevorg Mirzajan orosz politológus, aki szerint az uniós politika csak egy korrupciós botrány, egy meghatározó választási vereség és egy jelentős ukrán katonai kudarc együttes hatására változhatna meg.
Hiába tartja egy ideig felszínen a migráció Európa népességét, a fordulat már látszik: az EU lakossága három éven belül elérheti a csúcspontját, majd tartós csökkenésbe fordulhat. A demográfiai hanyatlás pedig átírhatja a kontinens gazdasági, munkaerőpiaci és versenyképességi kilátásait.
Az Airbus és a Kawasaki egy japán tengeralattjáró-elhárító, az Eurodrone létrehozását vizsgálja, amely szonárbójákkal és torpedókkal egészíthetné ki a japán P–1 járőrrepülőgépeket, ezáltal Tokió és Európa csökkentené az amerikai haditechnikától való függését.
Az ukrajnai háború lezárása négy, egymásra épülő megállapodást igényelne – állítja Ian Proud volt brit diplomata, aki szerint külön rendezés szükséges Moszkva és Kijev, az EU és Ukrajna, Európa és Oroszország, valamint a NATO érintett tagjai között egy új helsinki folyamat keretében.
A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András műsorvezető, Siklós Bence, a Peak tanácsadója és Fetter István, a CIB Bank kisvállalati üzletágának vezetője arról beszélgetett, hogyan jutott el a vállalati bankolás odáig, hogy ma már online, end-to-end módon is lehet számlát nyitni, illetve mennyiben változik a bankok szerepe a digitalizáció korában.
Az európai hőhullám akkor emeli rekordközelbe az villamosenergiafogyasztást, amikor a felmelegedő folyók visszafogják az erőműveket, az alacsony vízállás pedig drágítja a víz szállítást. Ráadásul egyre több a hőhullám miatti halálesetet, főként az idősek körében.
A kínai autógyártó tavaly még kevesebb mint feleannyi gépkocsit adott el, mint a Toyota, ennek ellenére öt éven belüli trónfosztást tervez. A matek első pillantásra merész, a stratégia viszont egyre kevésbé tűnik kiszámíthatatlannak.
A világ olajpiacán a kitermelés helyett inkább a feldolgozás szab határt a kínálatnak. Az orosz finomítók elleni támadások és a közel-keleti zavarok mellett a dízel ára gyorsabban emelkedik a nyersolajénál, így az energiainfláció a hordók bősége mellett is fennmaradhat.
A világ legnagyobb autógyártóinak rangsora öt év alatt jelentősen megváltozott. A Toyota és a Volkswagen továbbra is az élen, ám mögöttük Kína olyan sebességgel tör előre, amit az európai és japán gyártók egyre nehezebben tudnak követni. A BYD már a top 10-ben van, míg például a Renault öt helyet zuhant.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter új szintre emelte a katonai harckészültség fogalmát: a Pentagon mostantól évente megméri a 30 év feletti katonák tesztoszteronszintjét. Aki pedig túl keveset termel, hormonpótlást kérhet. A Pentagon szerint ez a harci teljesítményről szól, az orvostudomány egyelőre ennél valamivel óvatosabb.
Az önvezető autók több kisebb balesetben lehetnek érintettek, viszont a súlyos sérülések aránya jóval alacsonyabb az emberi vezetésnél. A szabályozás számára ezért a nyers balesetszám helyett az ütközések súlyossága, oka és jelentési módszere válik döntővé.
A KSH legfrissebb adatai szerint májusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 764 100 forintra emelkedett, ezzel az előző év azonos időszakához képest a reálbérek 9 százalékkal nőttek.
Brüsszel évek óta a Kínától való függőség csökkentését hirdeti, most azonban kivételt tett: Ukrajna az uniós védelmi hitel egy részéből kínai drónalkatrészeket vásárolhat. Kényszermegoldásnak megfelel, Európa saját ipara ugyanis messze nem tudja biztosítani azt a mennyiséget és minőséget, amelyre a frontnak szüksége van.
Kína a vámok mellé jogi és ellátásilánc-eszközöket állít, amelyek a nyugati szankciókat követő vállalatokat kínai eljárásoknak tehetik ki. A rendszer Délkelet-Ázsiában válhat igazán jelentőssé, ahol a kínai tőke és technológia már az amerikai piacra termelő ipar alapjává vált.
Washington és Brüsszel vámokkal és iparpolitikai intézkedésekkel próbálja fékezni Peking technológiai előretörését, eredménytelenül. A kínai export új lendületet vett: júniusban 27 százalékkal nőtt, a mesterséges intelligencia világszintű térnyerése ugyanis növekvő keresletet teremt a chipek, szerverek és számítástechnikai berendezések iránt – éppen azon a területen, ahol Kína egyre meghatározóbb szereplővé válik.
Két hónapnyi emelkedés után májusban ismét visszaesett a hazai építőipar teljesítménye. A megrendelésállományban ugyan látszanak a stabilizálódás jelei, de a tartós fellendülést az állami és magánberuházások élénkülése hozhatná el. Addig az ágazat legfőbb támasza a magabiztosan talpra álló lakáspiac felújítási igénye és a lakásépítések lehetnek.
A legfrissebb összesítés szerint a világ 30 legnyereségesebb vállalata közül 16 amerikai, amelyek évente közel ezermilliárd dollár profitot termelnek. Kína, Tajvan, Dél-Korea, valamint Japán is komoly szereplőket ad a listához, de az Egyesült Államok messze a világ legfontosabb profitközpontja.
