A KSH friss adatai szerint a novemberi fogyasztói árindex 3,8 százalékos éves növekedést mutat, miközben havi szinten mindössze 0,1 százalékos emelkedés látható. Az alapvető élelmiszerek ára tovább csökkent, az üzemanyag olcsóbb lett, és több területen is stabilizálódás tapasztalható.
A technológiai világ új jövőképet fest: a számítógépek és az okoseszközök után most mi magunk kerülnénk fel a hálóra. A szenzorokkal, nanorobotokkal teletűzdelt emberi test lenne az internet harmadik fázisa. Sokan ettől várják az egészségügy megmentését, a valóságban azonban a biológiai adataink válhatnak a világ legértékesebb nyersanyagává – és a legnagyobb sérülékenységévé.
A kínai védelmi ipar egy újabb látványos lépéssel jelezte, hogy a hiperszonikus technológia többé nem kizárólag a nagyhatalmi presztízsprojektek terepe. Egy pekingi magáncég, a Lingkong Tianxing bejelentette: tömeggyártásba állította a YKJ–1000 jelzésű hiperszonikus rakétát, amely állításuk szerint a korábbi rendszerek árának mindössze tizedéért készül.
Az orosz Vzgljad gazdasági rovatában megjelent cikk szerint az olajpiac egy új korszak küszöbén áll: az OPEC+ ugyan tart a Brent olaj árának 60 dollár alá esésétől, de már nem kívánja „megmenteni” a világpiacot. A nyolc vezető OPEC-ország úgy döntött, hogy 2026 első negyedévében befagyasztja a kitermelést a 2025. decemberi szinten, miután az év folyamán fokozatosan emelték a kvótákat.
Olaszország jelezte, hogy – noha továbbra is támogatja Ukrajnát – nem tartja jó ötletnek újabb amerikai fegyverek küldését, amíg a béketárgyalásokra esély van. Ezzel egyrészt kihúzza magát a Kijev ellátását célzó programból, másrészt jelentősen le is fékezi azt.
Érdemben 3,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom októberben a KSH friss adatai szerint.
Svájcban népszavazáson dőlt el, hogy nem sújtják adóval az örökölt vagy ajándékozott vagyont. A nemleges válaszok elsöprő győzelme azt a megszokott trendet követi, hogy a svájciak mindig a gazdasági érdekek és az ország hírnevének megőrzése mellett állnak ki.
Az Európai Unió déli peremén zajló amerikai–kínai versengés új fókuszpontja a pireuszi kikötő. Az Egyesült Államok athéni nagykövetének éles kijelentései – miszerint „sajnálatos”, hogy a stratégiai jelentőségű kikötő kínai kézben van – váratlanul világították be azt a geogazdasági törésvonalat, amely az elmúlt évtizedben csendben épült ki.
Hiába változnak az alkoholpiac divatjai, a bor továbbra is a globális alkoholkultúra egyik legerősebb bástyája. A tavalyi adatok szerint a világ bortengerének több mint hetven százalékát mindössze tíz ország itta ki – hét közülük Európában található, a maradék pedig vagy nagyhatalom vagy nagy bortermelő, vagy egyszerűen csak nagyon szomjas.
A világ központi bankjai 2024-re ismét rekordmagas szintre növelték az aranytartalékaikat. Az élvonalban az USA és a nagy európai hármas fut versenyt – Magyarország a 36. helyen áll.
A magyar munkaerőpiac októberben továbbra is az Európai Unió élmezőnyében található: a foglalkoztatottak száma elérte a 4,674 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 4,4 százalékos volt a KSH adatai szerint. A KSH frissen közzétett számai értelmében a háromhavi átlag szerint (augusztus–október) közel 4,7 millióan dolgoztak, a foglalkoztatási ráta a gazdaságilag legaktívabb 15–64 éves korosztályban 75,3 százalékon stabilizálódott. […]
A szudáni háborús övezetekből kitermelt arany rejtett útvonalakon – csempészek, milíciák és közvetítők között – mozog, mielőtt elérné az Egyesült Arab Emírségeket, ahol pénzzé és befolyássá alakítják. Ez a kereskedelem, amely az államok összeomlásában gyökerezik és fegyveres csoportok támogatják, ma a Perzsa-öblöt Afrika legsebezhetőbb pontjaihoz köti.
Kína végérvényesen zöldtechnológiai hegemóniára tör a fejlődő világban és Európában is – ez a lényege a Belémben tartott COP30 klímacsúcsot követő nyilatkozatnak, amit az ázsiai ország delegációjának a vezetője tett.
A Fehér Ház új rendelettervezete alapvető fordulatot hozhat az Egyesült Államok mesterségesintelligencia (MI)-szabályozásában. A dokumentum elsődleges célja egy egységes szövetségi MI-standard létrehozása, miközben visszaszorítaná a tagállami szintű szigorításokat.
A dán kormánya a zöldkampányígéretei alapján csökkentette volna a tehenészetek metánkibocsátását, ettől azonban sok tehén abbahagyta a tejtermelést, lebetegedett, sőt néhányat le is kellett vágni.
Tavaly a világ harminc legnagyobb importőre összesen 20,4 ezermilliárd dollárnyi terméket szívott fel a globális kínálatból. Az USA továbbra is fékezhetetlen fogyasztói monstrum, Kína óvatos, Németország pedig láthatóan fárad.
Szeptemberben a bruttó kereset mellett a nettó átlagbér, sőt a reálkereset is nőtt a megemelt családi adókedvezmény hatására, így a bérek vásárlóereje tovább erősödött.
Kína új repülőgép-hordozója, a Fucsian nemcsak technológiai bravúr, hanem egy hangos figyelmeztetés is a Nyugatnak: Peking már nem csupán követi, hanem alakítani akarja a globális tengeri rendet. A harmadik repülőgép-hordozójának hadrendbe állítása és a negyedik építése azt mutatja, hogy Kína gyorsabban közelít az amerikai dominanciához, mint azt bárki gondolta.
A lábukkal szavaznak az ukrán férfiak: a front helyett inkább a békés Európába menekülnek. Vajon észreveszi a jeleket az ukrán és az uniós vezetés?
Az IMF októberi adatai szerint a BRICS-országok átlagos GDP-növekedése 2026-ban 3,7, míg a G7-országoké mindössze 1,2 százalék lesz. Az arány több mint három az egyhez, a különbség ráadásul minden évben nő. India és Etiópia száguld, Kína stabilizál, Németország viszont a világgazdaság egyik leglassabb hajtómotorjává válik.
A KSH friss adatai szerint szeptemberben az építőipari termelés jelentős lendületet vett, jelezve az ágazat növekedési potenciálját.
Az új LEAP program 350 szakértő bevonásával évente követi, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a gazdaságot. Az első becslés óvatosabb, mint várni lehetett.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
Hétfőn kezdődött az Amazonas vidékének szívében a COP30 klímacsúcs. A 2015-ös párizsi egyezmény óta talán a legkritikusabb fordulópontnak lehetünk tanúi a napokban. A csúcsvezetői részvétel drámai visszaesése és a nemzeti klímatervek késedelme kérdésessé teszi, hogy a csúcs túlléphet-e a szokásos retorikán.
Jánisz Varufákisz, a neves volt görög pénzügyminiszter a blokklánc egy alternatív felhasználási módjára tett javaslatot, amely a decentralizáló erejét kihasználva mindenki számára egyenlő előnyöket biztosítana, hogy inflációmentes alapvető osztalékot tudjon fizetni – adózás vagy kölcsönfelvétel nélkül.
Októberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami mérsékelt drágulási ütemet jelez. Szeptemberhez viszonyítva az összesített árindex nem változott, így a havi dinamika stagnált, azaz az inflációs nyomás enyhült.
A Brüsszel által erőltetett, a magyar gazdaságot tönkretenni képes ukrajnai bővítés helyett a Nyugat-Balkáné a jövő. A kis, 600 ezres mediterrán országra néhány éven belül az EU legfrissebb tagállamaként hivatkozhatunk majd.
Egy új, mesterséges intelligenciával fejlesztett okosóra EKG-adatokból 88 százalékos pontossággal ismeri fel a szív szerkezeti eltéréseit. A technológia nem helyettesíti a szívultrahangot, de kiegészítő szűrőeszközként életmentő lehet, különösen ott, ahol a fejlett diagnosztika nem elérhető.
Miközben az amerikai tőzsde rekordokat dönt, a technológiai részvények pedig újrahúzzák a világgazdaság hangulatát, egyre több közgazdász figyelmeztet arra, hogy a pénzügyi rendszer mélyén ismét gyülekeznek a „csótányok”.
Grönland hatalmas ritkaföldfém-tartalékai forradalmasíthatnák a globális ellátási láncokat, ám a gyakorlatban infrastrukturális hiányosságok, környezetvédelmi akadályok és geopolitikai feszültségek miatt évtizedes késést szenvedhetnek a projektek.
