Kína egy évtized alatt energiabirodalmat épített a szemétből – most azonban üresen konganak a hulladékerőművek. A lassuló gazdaság, a csökkenő népesség és a hatékonyabb hulladékgazdálkodás miatt a világ legnagyobb energiarendszere paradox módon szeméthiánnyal küzd.
Amellett, hogy a világ döntéshozói a szén-dioxid-mentesítés lázában égnek, nagyobb figyelmet kellene fordítani a műanyagfüggőségre, hiszen az ebből származó hulladék jelentős veszélyt jelent az egészségre, és az OECD előrejelzései sem megnyugatók.
A világ népességének növekedésével arányosan a hulladék mennyisége is egyre nagyobb lesz. A fenntartható fejlődés jegyében az Európai Unió 2018-ban megfogalmazta a Körforgásos Gazdasági Csomagot a települési szilárdhulladékokra vonatkozóan. Jelen elemzésünkben az európai élvonalba tartozó bécsi hulladékgazdálkodást vetjük össze a budapesti gyakorlattal.
