Kritikusaink szerint a 2010-es évek konjunktúrahullámát könnyű volt meglovagolni. 2008-ban a baloldal által meggyengített országot leterítette egy globális pénzügyi válság, 2010 után megerősödve, mi mégis haza tudtuk küldeni az IMF-et – írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
A G7- és a BRICS-államok növekedési előrejelzései zavarba ejtő különbségeket mutatnak. Bár a bővülés lassul, az adatok a BRICS durva berobbanását vetítik előre.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
Míg Németország 0,2, Franciaország 0,7, Nagy-Britannia pedig 0,5 százalékos GDP-növekedéssel kalkulálhat, a Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint az oroszok 3,2 százalékkal verik a mezőnyt. A szankciók működnek?
„A legsúlyosabb időszak még előttünk áll” – állt az IMF 2022 októberében közzétett World Economic Outlook jelentésében. A szervezet a következő év globális gazdasági növekedési előrejelzését 2,7 százalékra módosította, ezzel jelezve, hogy 2020 és 2009 válságos időszakait kivéve, 2001 óta a leggyengébb éves teljesítményre számít.
A lengyel miniszterelnök még az Európai Központi Bankkal és az IMF-fel is szembeszáll, hogy börtönbe juttathassa a jegybank elnökét. Még ha sikerrel is jár, tettének mélyreható következményei lehetnek.
Az Európai Unió Magyarországhoz való hozzáállása az 50 milliárd eurónyi ukrán támogatással kapcsolatban bebizonyította, hogy nem beszélhetünk egyhangú döntésekről a 27 államból álló blokkban, véli az Analyst nevű görög kutatóközpont. Azonban várható, hogy az effajta magatartás miatt az európaiak szkepticizmusa az EU intézményeivel szemben még tovább fog erősödni, figyelmeztet a görög intézet.
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a pozitív előrejelzést a jegybankok szigora ellenére megugró magán- és állami kiadások, a munkaerőpiac erősödése, az ellátási láncok javulása, valamint az olcsóbb energia- és nyersanyagárak indokolják.
Kijev 41 milliárd dollárt vár jövőre a Nyugattól. Ha az első részleteket nem kapja meg sürgősen, március elejére összeomolhat a gazdaság, azzal pedig véget is érne a háború.
Ahogyan közeledünk 2024-hez, amely a jelentős gazdasági átalakulások és kihívások éve lesz, a vezető közgazdászok, elemzők várakozásainak, előrejelzéseinek a megértése kulcsfontosságú. Egy biztos: a 2024-es gazdasági helyzet összetett, ami stratégiai tervezést és alkalmazkodást igényel úgy a politikai, mint az üzleti szférában.
A kínai gazdaság olyan kihívásokkal néz szembe, mint a küszködő ingatlanpiac, a fokozódó eladósodás és az alacsony fogyasztói kedv. A döntéshozók által kitűzött 5 százalékos növekedési célok elérése teljesíthető lenne, de sok a negatívan ható tényező. Az IMF szerint az ázsiai nagyhatalom vártnál gyengébb teljesítménye csökkentené a világgazdaság Covid utáni visszapattanásának lendületét.
Az IMF júliusi jelentése szerint minimálisan javultak a globális gazdaság idei kilátásai április óta, ugyanakkor az EU – köztük Németország – kilátásai a legkedvezőtlenebbek. Idén a globális gazdaság 3 százalékkal nő az áprilisban várt 2,8 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3 százalékon tartotta a szervezet.
Argentína nemrégiben jüanban törlesztette adósságát, az IMF bejelentette, hogy ezentúl elfogadja a kínai jüant is fizetőeszközként. Azaz, hogy az országok jüanban rendezzék kötelezettségeiket az IMF-fel szemben. Úgy tűnik, új korszak köszöntött be a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is.
Az ukrán gabona elöntötte az Unió keleti felének országait, ami ellen ezek az országok mindezidáig kevés védelmet kaptak. Az is hírlik, hogy ez a gabonaexport nem az éhező afrikaiak igényeit elégíti ki és még az ukrán gazdákon sem segít, hanem az ukrán oligarchákat, a nyugati nagyvállalatokat és befektetőket gazdagítja.
A kapzsinfláció jelenségének új hatásaira figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank pedig közben árgus szemekkel figyeli, mit művelnek az extraprofitra vadászó vállalatok.
Lássuk milyen kihívásokkal néz szembe a német gazdaság és társadalom.
A Nemzetközi Valutaalap közel 5650 milliárd forintos „segélye” minimum három évre szólna, és ugródeszka lehetne egy igazán szép hitelcsomaghoz.
A privátbankáron is olvasható, hogy Matolcsy György írása szerint át kell lendíteni a fiskális és monetáris ösztönzőkkel a gazdaságot a krízishelyzeten.
Majdnem 80 ország fordult segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz a koronavírus által okozott gazdasági lassulás miatt. Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója szerint nem kizárható, hogy nagyobb recesszióra is számíthatunk, mint a 2008-as globális válság idején.
