A friss adatok szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan csupán 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez az eredmény azért örvendetes, mert az elemzői konszenzus előzetesen 1,9 százalékos éves drágulást vetített előre.
Kellemes meglepetést okoztak a KSH friss adatai, májusban a vártnál nagyobb mértékben lassult a pénzromlás üteme. Az árak éves szinten mindössze 1,8 százalékkal emelkedtek, míg az előző hónaphoz képest megállt a drágulás. Ez a kedvező fordulat jelentősen növeli az esélyét annak, hogy a jegybank júniusban tovább csökkenti az alapkamatot.
Sikeres volt a kormány infláció leszorításáért folytatott küzdelme, jelentősen lassult a pénzromlás üteme a KSH friss adatai szerint.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
Havi alapon 0,7 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak. Főként azért, mert az energiaárak mérséklődése fokozatosan begyűrűzik a több ágazatba, így a múlt év utolsó hónapjában már a feldolgozóipari termelői árak is érdemi, 3,2 százalékos csökkenést mutattak éves alapon.
Az árfigyelő rendszer és a központi árletörő intézkedések működnek: az elmúlt hónapokban nemcsak lelassult az árak növekedése, hanem a legtöbb alapélelmiszer ellenértéke kimondottan csökkent. Ez derül ki a Makronóm Intézet hét különböző élelmiszerboltban – szeptember második felében – újra elvégzett felméréséből. Néhány kivétellel, jellemzően 5–25 százalékkal mérséklődött a vizsgált élelmiszerek átlagára június óta, különösen a tejtermékek, a zöldségek-gyümölcsök és a tojás ellenértéke esett.
Orbán Viktor kormányfő évértékelő beszédében arra kereste a választ, miért van egész Európában infláció. A tavalyi esztendőt elemezve arra kereste a választ, hogy milyen tényezők állnak az infláció mögött.
