Ciprus számára az Európai Unióhoz való csatlakozás 2004-ben mérföldkő volt, azonban a szigetország eddig kimaradt a Schengen-övezetből. Most azonban Níkosz Hrisztodulídisz elnök azt ígéri, hogy 2025 végére Ciprus minden technikai akadályt elhárít, hogy csatlakozhasson a szabad utazást biztosító térséghez. Az ígéret komoly, ám a történet összetettebb, mint ahogyan elsőre tűnhet.
Délkelet-Ázsia egyre inkább a BRICS-országok felé fordulna, és ez olyan globális változás lenne, amelyet Washingtonban kevesen láttak előre. Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, csakhogy a benne lévő országokat csábítja a finanszírozáshoz való hozzáférés és az USA befolyásától való függetlenség. Eközben Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy lassítaná a BRICS bővítését, mert még ki kell dolgozni a tagság feltételeit.
A rövidesen hivatalba lépő magyar EU-elnökség egyik fő célja az unió versenyképességének növelése, amit Letta és Draghi jelentései támogatnak. Letta szerint a gyenge versenyképesség oka az ágazatok integrációjának hiánya, de ez vitatható. Az euró bevezetése pedig gazdasági és politikai kihívásokat okozott, különösen a kevésbé fejlett tagállamokban.
A kohéziós politika, ezen belül is a demográfia kérdése az egyik fő prioritása lesz a júliusban kezdődő magyar uniós elnökségnek – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden egy budapesti konferencián.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország Európa szívévé vált, a külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy országa a kontinens kulcsszereplője lett. Ennek megfelelően Varsó szeretné az európai politika formálójává előlépni. A moszkvater.com írásában arról is szó esett, közvetlenül részt venne-e Lengyelország az ukrajnai háborúban.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
2022 februárjában arról írtunk, hogy Thomas Fazi és Paolo Cornetti olasz közgazdászok úgy vélik az Európai Unióba való mély integráció és az euró bevezetése a demokrácia hanyatlásához vezetett Olaszországban.
A Nyugat-Balkánon megcsappant az unióhoz való integráció népszerűsége, a szerb csatlakozásért felelős miniszter azonban hangsúlyozta, kitartanak integrációs terveik mellett. Tanja Miščević Brüsszelben a Politicónak arról beszélt, hogy a szerb–orosz kapcsolatok nem jelenthetnek akadályt országa csatlakozása kapcsán, Koszovó esetében azonban nem engednek. A tárcavezető szerint Szerbia sokat tehet az EU jövőbeli reformjáért.
Az ázsiai gazdaságok integrációja folyamatosan mélyül, igaz, még van hová fejlődniük. Eddig jellemzően a nyugati cégek gyártottak olcsón Ázsiában, ennek azonban már vége. Vajon átfordul-e szorosabb politikai együttműködésbe a gazdasági integráció? Le lehet másolni az EU-t egy másik kontinensen?
A vilniusi NATO-csúcs hasonló eredménnyel ért véget, mint a 2008-as bukaresti találkozó: a NATO ígéretet tett Ukrajnának a jövőbeni csatlakozásra. Voltak hangos támogatók (britek, több közép-európai állam), de a vonakodó országokat (USA, Németország) nem sikerült meggyőzni. A döntő érv: az eddigi események bizonyítják, hogy a szövetségesek képesek hatékonyan segíteni Ukrajnát anélkül, hogy NATO-tagságra lenne szüksége.
