Az Amazonnak elege lett az Nvidia-függőségből
Az Amazon igyekszik az Nvidia nagy teljesítményű chipjeihez hasonlót létrehozni, hogy csökkentse a költségeket, és persze a vállalattól való függőségét.
Az Amazon igyekszik az Nvidia nagy teljesítményű chipjeihez hasonlót létrehozni, hogy csökkentse a költségeket, és persze a vállalattól való függőségét.
Olaf Scholz az európai chipgyártás fellegvárává kívánta tenni Németországot, ám a legnagyobb külföldi befektetők zsinórban mondják le a projekteket. A bőkezű állami támogatás politikája csődöt mondott.
Az európai ipar az utolsókat rúgja, miközben tulajdonképpen nem létezik uniós iparpolitika. A nagy cégek, amelyek a felzárkózás hajtóerői lettek volna, sorra küldik el a dolgozóikat és függesztik fel a projektjeiket. Amennyiben nem alakul ki egy közös, átgondolt és határozott iparstratégia, úgy Európa megmaradhat a múzeumok kontinensének. Talán még nem késő…
Az Intel úgy döntött, hogy egyelőre két évvel elhalasztja a Magdeburgba tervezett chipgyár építését. Ez egyrészt kellemetlen a német gazdaságpolitikának, amely szeretne újra részt venni a fejlett technológiák fejlesztésében, másrészt viszont egyelőre nem kell felhasználni azt a tízmilliárd eurót, amit az amerikai cég bevonzására szántak. Persze hogy a hirtelen talált pénzt miképp lehetne elkölteni, az azonnal vitát robbantott ki a szövetségi kormányban.
„Jó ideje az egyik legnagyobb közvetlen külföldi befektetésről szólnak a hírek Lengyelországban”: nagy összegekkel akarják az amerikai Intel chipgyártót az ország nyugati részén való letelepedésre csábítani.
Az Intel története tankönyvi példa arra, hogy a nyereség rövid távon való hajszolása hosszú távon hogyan vezethet katasztrófához. A vállalat, mely egykor az innováció motorja volt, most a saját pénzügyi rövidlátásának terheit viseli. Lynn Parramore, az Új Gazdasági Gondolkodás Intézetének vezető kutatói elemzője vizsgálta meg a cég történetét. Munkájának a Biden-kormány intenzív támogatási politikája ad aktualitást.
A SoftBank tárgyalásokat folytatott az Intellel egy mesterségesintelligencia-chip gyártásáról, hogy versenybe szálljon a piacvezető Nvidiával, azonban a terv végül meghiúsult, miután az Intel nem tudta teljesíteni a japán cég kéréseit.
A kínai techóriás az új csúcstelefonjához a legtöbb elektronikai alkatrészt már helyben szerzi be, így az Egyesült Államok által bevezetett korlátozásoknak a Qualcomm és az Intel csúcstermékeire valószínűleg nem lesz túl nagy hatása.
Malajziában egyre több startup működik a chipszektor tervezői ágazatában. Az elmúlt években, többek között a blokkosodásból is hasznot húzva, mind jobban fejlődtek a maláj chiptervező cégek. Ázsiában azonban komoly verseny zajlik ebben az iparágban, és ahhoz, hogy Kuala Lumpur a félvezetőipar egyik királyává válhasson, először a saját lábára kell állnia és vonzóbbá kell válnia a szakemberek számára.
Az amerikai korlátozásokra válaszul és a teljes önellátás célját kitűző stratégia részeként Kína a teljes számítógép- és szerverparkjának azon elemeit lecserélné, amelyek külföldi technológiával készültek. Erről már rendelet is született. Bár a megvalósítás nem lesz zökkenőmentes, már meg is kezdődött, ez pedig súlyos csapás a nyugati chipgyártóknak, például az Intelnek és az AMD-nek.
Fűt-fát és sok milliárd eurót ígért a külföldi chipgyártóknak Berlin, ha Németországban létesítenek üzemet. Az Intel és a TSMC a német költségvetés összeomlása után már egyáltalán nem biztos a források biztosításában. Ahogyan abban sem, hogy akarnak-e még építkezni.
Milyen láncreakciót váltottak ki a világ félvezetőiparánál az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások, illetve milyen hatással lesz Kína gyors növekedése a chipgyártás területén az eredetileg a TSMC és a Samsung által képviselt iparági óriásokra.
Az Intel hasonló profilú beruházása után – két év tárgyalást követően – a TSMC is úgy döntött, hogy a kelet-németországi Drezdában állami támogatásokkal együtt 10 milliárd eurós, azaz több mint 3800 milliárd forintos összbefektetéssel chipgyárat épít.
Az USA exportkorlátozó intézkedéseire megjött az újabb kínai válasz. Ezúttal az Intel volt a célpont, amely Peking miatt csúszott le egy számára rendkívül előnyös üzletről.
Óriási anyagi veszteségről beszélnek az amerikai csúcstechnológiás chipgyártó vállalatok vezetői a Kínával szemben bevezetett exporttilalom miatt. Most Washingtont próbálják meggyőzni, hogy enyhítsen a szigoron, és ne vágja el őket a világ legnagyobb piacától.
Mégis felépíti az Intel a magdeburgi gigagyárát, amelynek kivitelezése finanszírozási okokból el sem kezdődött.
A világ egyik legnagyobb chipgyártója nem kezdi el a tervezett németországi beruházását, ameddig Berlin nem ad bele több állami támogatást. A német kormány belegyezik, cserébe a projekt méretének növelését kéri.
A válságban dől el igazán, melyik ország felé milyen a befektetői bizalom.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás