Lengyelország Európa legnagyobb katonai költekezőjévé vált, ám a rekordösszegű fegyverkezés mögött komoly ipari és fenntarthatósági ellentmondások húzódnak. A valódi kérdés nem a költés nagysága, hanem az, hogy ebből kiépül-e egy tartós katonai és hazai ipari képesség.
Az európai védelmi ipar 2024-ben olyan ütemben bővült, amelyre évtizedek óta nem volt példa, de az iparág arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a külföldi, már meglévő berendezésekkel szemben a hazai gyártásúakat részesítsék előnyben, azzal érvelve, hogy ez a stratégiai autonómia és az ellátási lánc szuverenitásának kérdése.
A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.
A kínaiak is árgus szemekkel vizsgálják a nagy szomszéd India lehetséges gazdasági felemelkedését. A lakosságszámban már megelőzték őket, a kínaiak viszont úgy vélik, hogy az indiaiaknak nehéz lesz érdemi áttörést elérniük a gyártásfejlesztésben, ha csak az iparvédelmi politikák támogatására hagyatkoznak.
Nem elég a digitális eszközöket és megoldásokat beszerezni, azokat használni kell. Mi több, jól kell választani és hatékonyan kell használni azokat a gazdaságban.
Jöhetnek a nyugati szankciók, mert Kína különleges iparpolitikával fejleszt! Már 2011 óta zajlik az a kínai kormányzati program, amelynek segítségével különleges figyelmet kap több nemzetközi szinten is jelentős „bajnok” vállalat és több ezer nemzeti óriáscég.
Bár Európában a gazdasági visszaesés réme fenyeget, mégis egyre több nemzetközi vállalat bővíti gyártási kapacitásait az öreg kontinensen. A Financial Times járt utána a jelenségnek, és úgy vélik, hogy a cégek a geopolitikai és ellátási láncban tapasztalható zavarok miatt hozzák közelebb a tevékenységüket az ügyfeleikhez.
