Az USA csapást mért Irán nukleáris létesítményeire, megakadályozva egy esetleges atombomba előállítását. Az iráni atomprogram ugyanis több évtizedes múltra tekint vissza, és ha sikerrel jár, alapjaiban írhatja át a Közel-Kelet erőviszonyait. Mit tudunk az iráni atomprogramról?
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres légicsapásokat hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye ellen. Ez volt az első közvetlen amerikai katonai beavatkozás az Izrael és Irán között június 13-án kirobbant konfliktusban. Az elnök döntése új szakaszba léptette a háborút: a fő kérdés, Irán miképp reagál – korlátozott megtorlással vagy eszkalációt kiváltva, ami regionális robbanást okozhat.
A nukleáris fenyegetés csak ürügy? Valós lehet az érv, amely szerint Izrael légicsapásai nem az iráni atomlétesítményeket, hanem a rezsim szívét célozzák. Miközben a világ az urán százalékos tisztaságáról vitatkozik, Netanjahu célja nem a dúsítás megakadályozása, hanem az iszlám köztársaság térdre kényszerítése. De mi történik, ha a rendszer nem bukik meg?
Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Izrael megtámadhatja Iránt – jelezték amerikai tisztségviselők. Miközben Washington és Teherán már a hatodik nukleáris tárgyalásra készül, a két közel-keleti ország között növekszik a feszültség. Az amerikai állampolgároknak a mielőbbi távozást javasolják a régióból, a térség fontos kereskedelmi útvonalain közlekedő hajókat pedig óvatosságra intik.
Irán folytatja fegyverminőséghez közeli szintre dúsított uránkészletének növelését, ami a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint már eléri a 182,3 kilogrammot. A nyugati hatalmak elmarasztaló határozatot terveznek, miközben a térségben fokozódó feszültségek és az iráni atomprogram átláthatóságának hiánya súlyos geopolitikai kockázatokat jelent. Bár Teherán vállalta a készletek bővítésének leállítását, az együttműködés továbbra is korlátozott.
