A 2010–2020 közötti évtizedben világszerte csökkent a keresztények aránya, különösen Nyugaton: az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztráliában és Uruguayban kisebbségbe kerültek. A vallástalanok száma viszont nőtt, Hollandiában, Uruguayban és Új-Zélandon többségbe kerültek. Ez identitásválságot és társadalmi feszültségeket okozhat, míg Kelet-Európában a kereszténység továbbra is erős.
Donald Trump második elnöki ciklusában egy újraszabott nemzetbiztonsági stratégiát hirdetett, ám ezúttal a „globális terrorizmus elleni háború” helyett célzottabb, katonailag és jogilag is agresszívebb módszerekkel próbálja elszigetelni és felszámolni a fenyegetéseket – a mexikói határtól egészen a Közel-Keletig.
A szíriai polgárháború ismét fellángolt, amikor az ellenzéki erők áttörték a védelmi vonalakat Aleppó nyugati vidékén, és háromnapos harc után bevonultak a város központjába. Ez a támadás az első jelentős előretörésük 2016 óta, és komoly kihívást a rezsim számára.
Az Iszlám Állam afganisztáni ága vállalta magára a Moszkva külvárosában lévő koncertteremben márciusban elkövetett borzalmas terrortámadást. A Daech-K barbár támadásaival már nem egy helyen letette halálnévjegyét, nem árt véresen komolyan venni ezt a brigádot. Most a Bajnokok Ligája negyeddöntőinek otthon adó stadionokat fenyegette meg merénylettel, de félő, hogy nagyobb falatra vágyik, a nyári olimpiára.
Igen hatásosra sikerült Gabriel Attalnak, az új francia oktatási miniszternek a belépője, a világiasság jegyében betiltatta az iskolákban az abaját, a muszlim nők öltözékét. A mindössze tíz nap alatt keresztülvitt intézkedés egyet kétségtelenül elért: újra tetőfokára hágott a vita az állam „öltözködési tanácsadó” szerepéről.
