A török elnök a héten bejelentette, hogy Izrael Irán elleni támadásai után a közepes és hosszú hatótávolságú rakéták gyártását elrettentő szintre emeli.
Az Izrael–Irán-konfliktus aláásta az IMEC-gazdasági folyosó biztonságát, veszélybe sodorva a térség logisztikai hálózatait. A projekt lelassulása nemcsak Indiát és Európát, hanem Magyarország gazdasági érdekeit is érintheti.
Mi az Egyesült Államok valódi célja Iránnal? Ha a nukleáris program megállítása, akkor az eddigi lépései ellentmondásosak. Ha a rezsimváltás, akkor Trump megszegi a saját elveit – és talán elindítja azt az „újabb végtelen háborút”, amit elnökként éppen el akart kerülni.
Egy friss kutatás szerint Izrael megítélése világszerte romlik, különösen Európában. A növekvő antiszemitizmus és radikalizálódás fokozza a terrorveszélyt, így a külpolitikai megítélés belbiztonsági kockázattá válik: Hollandiában egyenesen 818 százalékkal ugrott meg az antiszemita incidensek száma.
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres légicsapásokat hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye ellen. Ez volt az első közvetlen amerikai katonai beavatkozás az Izrael és Irán között június 13-án kirobbant konfliktusban. Az elnök döntése új szakaszba léptette a háborút: a fő kérdés, Irán miképp reagál – korlátozott megtorlással vagy eszkalációt kiváltva, ami regionális robbanást okozhat.
Irán föld alá rejtett atomlétesítményei komoly kihívás elé állítják Izraelt. A döntő csapás azonban nem Tel-Aviv, hanem Washington kezében lehet: a világ legerősebb bunkerromboló bombáját, az MOP-t ugyanis csak az Egyesült Államok birtokolja, és kizárólag amerikai bombázók képesek célba juttatni. Kérdés, hogy Donald Trump hajlandó lesz-e megnyomni azt a bizonyos gombot.
Június 13-a, péntek valóban balszerencsés nap volt Irán számára. Azóta számos elemzés jelent meg szerte a világban, mindenki az „üléspontja” szerint magyarázza az álláspontját.
Irán térdre rogyott az izraeli légicsapások alatt, Netanjahu pedig már nemcsak atomlétesítményeket, hanem egy teljes rendszert akar lerombolni. A nemzetközi közvetítők későn mozdultak – Teherán az Egyesült Államoknak könyörög, Trump hallgat, Izrael pedig folytatja, amit elkezdett.
Minden a tervek szerint indult – majd Donald Trump hazament. A kanadai G7-csúcstalálkozót a világkereskedelmi ellentétek, az Ukrajnával és Izraellel kapcsolatos megosztottság, valamint az amerikai elnök kiszámíthatatlan diplomáciája fémjelezték. A várt áttörések helyett nyílt törésvonalakat és elszalasztott lehetőségeket tárt fel az esemény, amelynek második napja politikai értelemben már nem is létezik.
A nukleáris fenyegetés csak ürügy? Valós lehet az érv, amely szerint Izrael légicsapásai nem az iráni atomlétesítményeket, hanem a rezsim szívét célozzák. Miközben a világ az urán százalékos tisztaságáról vitatkozik, Netanjahu célja nem a dúsítás megakadályozása, hanem az iszlám köztársaság térdre kényszerítése. De mi történik, ha a rendszer nem bukik meg?
