Miközben a tokiói tőzsde a politikai stabilitást és a beígért pénzesőt ünnepli, az első repedések már meg is jelentek a japán reálgazdaságon. A Takaicsi Szanae vezette kormányzat kétharmados felhatalmazással a háta mögött készül lebontani a háború utáni pacifista gazdaságmodellt.
Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
Donald Trump terve, miszerint egy Kína-ellenes gazdasági blokkot alakítana ázsiai szövetségeseiből, válaszút elé állítja Tokiót. Japán első számú kereskedelmi partnere Kína, így nem járna jól a gazdasági kapcsolatok leépítésével. Eközben Washingtont sem sértheti meg, hiszen az USA amellett, hogy a fő exportpiaca, a nemzetbiztonságban is fontos szerepet játszik. Japánra Európának is érdemes lehet odafigyelni.
A világ negyedik legnagyobb gazdaságának az irányítása hamarosan új kezekbe kerülhet, miután Kisida Fumio, Japán miniszterelnöke bejelentette lemondását. A döntés mögött a politikus csökkenő népszerűsége, gazdasági kihívások és belpolitikai botrányok állnak. A japán kormányzó párt, az LDP jelenleg új vezetőt keres, aki nemcsak a gazdasági nehézségekkel kell szembenézzen, hanem a párt egységét is meg kell, hogy őrizze.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
Korábban Japán sikeresen működtette az exportvezérelt gazdaságát, ezzel pedig minden évben hatalmas kereskedelmi többletet produkáltak. Mostanra mindez megfordult. Az elmúlt években folyamatosak a kereskedelmi deficitek, és az import meredek növekedése felfelé húzta az árakat. Így nem meglepő, hogy a magas infláció miatt panaszkodnak a japánok.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta kijelenthetjük, hogy több évtizedes kihagyás után Japán visszatért a geopolitikába, miközben súlyos demográfiai problémákkal kell szembenéznie. A szigetország helyzetéről számolt be gazdasági és politikai szempontok alapján Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzője.
Japán csúcsra járatta nukleáris újranyitási programját, a világ legnagyobb erőműve esetében azonban egy apró emberi baki miatt állt le az olajozottan működő gépezet.
Az indoklás Magyarországon ismerős lehet: ha nincs orosz energiahordozó, veszélyben az energiaellátás biztonsága. Tokiónak persze elnézik az ilyesmit, senki nem csóválja a fejét, csak megértően bólogat.
