Az USA növekvő katonai jelenléte az Ádeni-öbölben és Szomáliában a tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére összpontosít, miközben Kína befolyását is próbálja ellensúlyozni. A Trump-kormányzat ezért fokozza a légicsapásokat, főként Szomáliában, miközben küszöbön áll Szomáliföld nemzetközi elismerése.
A szomáliai kalózok ismét felbátorodtak, és tevékenységeiket a húszikkal összehangolva szabotálják a tengeri kereskedelmet. Szövetkeztek az as-Sabab dzsihadista csoporttal is, amely rajtuk keresztül bonyolítja fegyverkereskedelmét a húszikkal, miközben az ISIS teret nyer Afrikában.
Péntek hajnalban dróntámadás érte Tel-Avivot, az amerikai diplomáciai kirendeltségtől 100 méterre. A jemeni húszik magukra vállalták az akciót, amit egy új típusú iráni drónnal hajtottak végre ezért nem érzékelték azt a légvédelmi szirénák. Gyanús, hogy pár órával az után került sor rá, miután az izraeli hadsereg elismerte, hogy likvidálták a Hezbollah egy magas rangú tisztviselőjét.
A jemeni bukott állam történelme amennyire vérrel és háborúkkal átitatott, legalább annyi tanulsággal szolgál. A geopolitikai helyzete miatt ugyanakkor a stabilitás kulcsfontosságú az országban az ellátási láncok biztonsága szempontjából. A régió problémáinak megoldása azonban elsősorban belső erőforrások és politikai akarat függvénye, mivel a helyi hatalmi rivalizálás szerepe jelentős. Mit tanít nekünk hat évtizednyi háború?
Lángol a Közel-Kelet a Biden-ciklus után: Izrael Gázában, Irán és az ellenállási tengelyének a tagjai szerte a régióban akcióba lendültek. A legnagyobb fennakadásokat a húszik okozzák a vörös-tengeri fojtóponton. Washington és a Nyugat egyelőre tehetetlen, a sikertörténetet jelentő trumpi Ábrahám-egyezmény már csupán nosztalgia. Mit hibázott Joe Biden a négy év alatt, és van-e visszaút novemberig?
Kínának elfogyott a türelme a Vörös-tengeren uralkodó káosz miatt. Az Irán által támogatott húszik egyre bizonytalanabbá teszik a kereskedelmet, Peking pedig úgy döntött, ideje rácsapni az asztalra.
Az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a húszi milíciák támadásai a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen. A térségben már az amerikai és brit légierő is beavatkozott, de a fegyveresek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a világkereskedelemre. Sokszor felmerült már, hogy Teherán közvetlenül érintett lehet a rajtaütések kidolgozásában. Vajon mennyiben valósak ezek a vádak?
Egyre több szereplő lép be a közel-keleti katonai konfliktusba. A húszik elleni amerikai és brit bombázás után négy lehetséges forgatókönyvről beszélnek a szakértők, amelyek mindegyikének megvannak a maga következményei a globális olajpiacra. Egyik kimenet sem optimista.
Az eszkaláció közelébe került a Közel-Kelet konfliktusa! Az amerikai hadsereg közleménye szerint a jemeni húszi lázadók által kilőtt ballisztikus rakéták három kereskedelmi hajót találtak el vasárnap a Vörös-tengeren, miközben egy amerikai hadihajó önvédelemből három drónt lőtt le. Az iráni támogatott húszik két támadást magukra vállaltak. Honnan a húszik motivációja és erős Izrael-ellenessége?
Általában a háborúkat fennkölt eszmékbe csomagolják, de ha megkaparjuk a felszínt, rögtön megtapasztalhatjuk, hogy mindegyik mögött a pénz és a nyerészkedés áll. Miközben eddig már több száz ezren meghaltak Jemenben, külföldi államok és vállalatok évek óta megcsapolják Nyugat-Ázsia legszegényebb országának olaját és földgázát.
