Lesújtó kép bontakozik ki, ha a NATO európai részének felszereltségére, logisztikai struktúrájára és fegyverzetére pillantunk. Nehezen értelmezhető, amikor Brüsszel és a háborúpárti politikusok egy Oroszország elleni háborúról beszélnek – ennek az anyagi és eszközi feltételei ugyanis jelenleg nyomaiban sem láthatók.
Az amerikai elnökválasztásokat rendszerint a csatatérállamok döntik el, amelyek kiléte a ciklusok közti szociográfiai változások miatt folyamatos mozgásban van. Ahogy polarizálódik az amerikai társadalom, úgy ezen államok száma is csökken. A mostani állapot szerint a versenyfutást november 5-én 7 csatatérállam dönti el. A fő kérdés, hogy ki tudja sikeresebben megszólítani a célzott választói csoportokat.
A kongresszus azzal a feltétellel szavazta meg a legutóbbi ukrán segélyeket, ha Biden végre elmondja, mi az Egyesült Államok pontos stratégiája az ukrajnai háborúval kapcsolatban – és azt is, mit jelent a kormány számára a győzelem fogalma. Az elnök és az alelnök azonban nem hajlandó megszólalni, amitől egyre több szenátor és képviselő kezd ideges lenni.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Vajon elég a viszonylagos jólét egy választás megnyeréséhez? Az 1992-es Clinton-kampányban megfogalmazott „the economy, stupid” mint sokszor hangoztatott alapelv, azaz hogy a gazdasági kérdések döntik el a választásokat, ma már nem teljesen igaz. A szavazók figyelmét érzelmi és kulturális problémák kötik le, és kiemelkednek az olyan szimbolikus ügyek, amelyek mentén felsorakozva eldönthető egy-egy választás.
Joe Biden visszalépése az elnökjelöltségtől korai „béna kacsa” periódust eredményezett, de igyekszik a Közel-Keleten jelentős külpolitikai eredményeket elérni, hogy ne maradjon dicstelen nyom az elnöksége után. Most a szaúdi–izraeli közeledés lehet a fő célja, mivel a szaúdi stabilitás kulcsfontosságú a régióban, és az amerikai–szaúdi védelmi megállapodás, valamint Izrael támogatása mindkét fél számára előnyös lehet. Bár a terv kockázatos és sok akadályba ütközhet, mégis: jelenleg bel- és külpolitikai tényezők is segíthetik egy ilyen egyezmény létrejöttét.
Mindenki attól félt, hogy a Biden-féle protekcionista inflációcsökkentő törvény támogatási rendszere az európai ipart fogja szétverni. Mint kiderült, a két éve indított projekt eddig az amerikain sem sokat lendített, a vállalatok ugyanis zsinórban és egymás után halasztják el a beruházásaikat.
Észre sem vettük, de a demográfiai problémák már begyűrűztek a közéletbe is, ahonnan érezhetően hiányzik a fiatalos lendület. Az adatok is azt mutatják, hogy a fejlett világ törvényhozóinak az átlagéletkora 60 év környékén mozog. A probléma ékes példája az USA 82 éves elnöke, de Washington a kongresszus átlagéletkorát figyelembe véve is dobogós helyen áll.
Washington egy hidegháborús szabályozás módosításához nyúl a kínai chipgyártás fejlődésének és megerősödésének feltartóztatása érdekében. A terv célja, hogy a távol-keleti gyártók minél nehezebben jussanak hozzá a szükséges technológiákhoz, szoftverekhez és alapanyagokhoz.
A munkanélküliségi mutatók kilőttek az Egyesült Államokban, a republikánusok azonnal rá is vetették magukat a Biden–Harris kettősre. Ami viszont kampányon kívül is mindenkit érdekel: érvényesül-e az úgynevezett Sahm-szabály, amely feltételezi, hogy a jelen állapotok egyenesen a recesszióhoz vezetnek?
Az USA államadóssága továbbra is rekordmagas, a GDP 120 százalékát teszi ki. Biden és Trump eltérő megközelítéseket javasol e tartozás kezelésére, miközben a választási hajrában kevés figyelem hárul erre a kihívásra. Ráadásul újabb adóviták várhatók a 2017-ben indított széles körű adócsökkentések lejártával.
Joe Biden két helyről fogja behúzni a nyugdíjat jövő januártól. Az összeg sem aprópénz: 413 ezer dollár, amelyben természetesen nincsenek benne a külön juttatások.
Miután Biden visszalépett az elnökjelöltségtől, Kamala Harris támogatására szólított fel, aki jelenleg a legesélyesebb, annak ellenére, hogy a párton belül és országosan is népszerűtlen. A demokratáknak gyorsan kell dönteniük, amit a belső hatalmi harcok nem segítenek. Kevesebb mint 4 hónap van az elnökválasztásig és 4 hét a konvencióig, ahol Harris hivatalosan is jelölt lehet.
Százmillió dollárnyi összeg hever a bukott elnökjelölt kampányszámláján. A pénz automatikusan szállna Kamala Harrisre – ha valóban őt indítják hivatalosan is az elnöki székért folyó versenyben. Ha nem, akkor sokkal bonyolultabb az összeg sorsa.
Joe Biden közösségimédia-oldalán osztotta meg visszalépését az amerikai elnökjelöltségtől.
A Polymarket adatai szerint Trump támogatottsága 70 százalékra nőtt a merénylet előtti 60-ról. Ez a 10 százalékpontos növekedés pedig azt feltételezi, hogy minden csatatérállamot megnyer, és jelen állás szerint 312 elektort szerezne.
Robert F. Kennedy Jr. is megkapja a titkosszolgálati védelmet, tekintettel a Donald Trump elleni hétvégi merényletkísérletre, és nem mellesleg a Kennedy család történetére. A független elnökjelölt korábban már többször kérvényezte a védelmet, de azt rendre elutasították, ennek köszönhetően 1,4 millió dolláros adósságot halmozott fel egy magánbiztonsági céggel szemben a kampánya során.
Joe Biden nem túl jól sikerült elnökjelölti vitája és láthatóan romló szellemi állapota miatt egyre gyakrabban röppenek fel találgatások, teóriák, hogy mi történne, ha a jelenleg regnáló elnök nem indulna az újrázásért. Cikkünkben a lehetséges forgatókönyveket és az elnökjelölti visszalépések történetét vázoljuk dióhéjban.
Joe Biden népszerűsége már a katasztrofálisra sikeredett vita előtt is csupán 38 százalék volt, miközben a korábbiak alapján legalább 48 százalékos támogatottságra lenne szüksége egy elnöknek ahhoz, hogy esélye legyen az újrázásra. Az utolsó esélye az augusztusi Demokrata Nemzeti Konvenció, emellett tarolnia kellene a függetleneknél és a billegő államokban. Van visszaút, vagy félreállítják az elnököt?
Megalapításának 75. évfordulóját ünnepli a NATO Washingtonban, a szövetség azonban olyan csapdahelyzetben van, amelyre még nem volt példa. Egy kérdés ural mindent: egy szellemi képességeit tekintve erősen kérdőjeles elnök vagy az ukrajnai háborúnak véget vetni kívánó, a NATO-val szemben őszintén kritikus Trump vezeti tovább az egyre határozatlanabb tömböt?
Dübörög az amerikai választási kampány, nem csoda, hogy minden jelöltre igyekeznek valamit ráhúzni. Bár Joe Bidennek nincs komoly vállalkozása, így legutóbb a Biden házaspár hitelfelvételi gyakorlatát kezdték vizsgálni. Gyanús lett, hogy az elmúlt évek során túl gyakran kötöttek refinanszírozó hitelt az ingatlanjaikra. A tisztességben megőszült elnököt mi nem vádolnák ilyesmivel, a történetet vegyük inkább tanmesének a pénzmosásról.
A Gallup felmérése szerint Trump nagyobb támogatást kap pártjától, mint Biden a demokratáktól. Az utóbbiakat is zavarja, hogy potenciális elnökjelöltjükből 81 éves kora miatt hiányzik a szellemi frissesség és a lendület. Nem csoda, hogy népszerűsége bezuhant, míg Trumpé megugrott. Biden ráadásul az elnökjelölti vitán is katasztrofálisan szerepelt. Elfogy a levegő az újrázni akaró elnök körül?
Az Atlantában rendezett leendő elnökjelöltek közti vitán Biden leszerepelt, a CNN nézőinek a 67 százaléka szerint is Donald Trump kerekedett felül a szellemi frissesség minimális jeleit sem mutató elnök felett. A demokraták láthatóan kétségbeestek, és két táborra szakadtak: egyesek védik az elnököt, mások a visszaléptetése mellett érvelnek. Izgalmas időszak következik!
Rand Paul republikánus szenátor páros lábbal szállt bele Joe Biden Kína-politikájába, különös tekintettel a büntetővámokra, amelyeknek a leghevesebb ellenzője éppen ő volt az előző elnökválasztási kampányban.
Az indo-csendes-óceáni gazdasági keret (Indo-Pacific Economic Framework – IPEF) legutóbbi tárgyalási fordulója egy szingapúri miniszteri szintű találkozóval zárult. Az Egyesült Államok szívesen beszélt az ott elért „jelentős új eredményeiről”, különösen az IPEF tiszta gazdaság pillérével kapcsolatban. De úgy tűnik, azok túl szerények.
Az amerikai Gallup közvélemény-kutató cég egy júniusban publikált felmérése szerint a legtöbb amerikai a gazdasági kérdéseket illetően továbbra is konzervatív, míg szociális-társadalmi téren inkább liberális nézeteket vall.
Az úgynevezett Thuküdidész csapdája szerint Kína felemelkedése és Amerika globális dominanciája elkerülhetetlenül konfliktusba fog torkollni. A témából bestsellerkönyvet író Graham Allison politológusprofesszor szerint azonban a legújabb „trendvonalak” megváltoztathatják a jelenlegi pályát, és akár egy konstruktívabb kapcsolat felé is terelhetik azt.
Ismét nagyot ment az amerikai elnök egy interjúban, amikor azt állította, már KGB-s kisinas korában ismerte Vlagyimir Putyint. A kínos mondat persze újra berobbantotta a Biden szellemi állapotáról szóló vitákat.
Az ASML holland központú félvezetőipari vállalat is megérezheti a Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók hatását. Ha leáll az export, az ázsiai nagyhatalomnak le kell mondania a legmodernebb chipekről, viszont az európai versenyképesség is megsínyli a következményeket.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
