Lángol a Közel-Kelet a Biden-ciklus után: Izrael Gázában, Irán és az ellenállási tengelyének a tagjai szerte a régióban akcióba lendültek. A legnagyobb fennakadásokat a húszik okozzák a vörös-tengeri fojtóponton. Washington és a Nyugat egyelőre tehetetlen, a sikertörténetet jelentő trumpi Ábrahám-egyezmény már csupán nosztalgia. Mit hibázott Joe Biden a négy év alatt, és van-e visszaút novemberig?
Peking létrehozta az ország eddigi legnagyobb félvezető-beruházási alapját a hazai chipipar fejlesztésének ösztönzésére, amelynek célja a technológiai önellátás elérése a félvezetőgyártásban.
Joe Biden elnök döntése szerint jelentősen emelkednek a vámtarifák bizonyos kínai importtermékekre, úgymint a chipek, az elektromos járművek és a kritikus ásványi anyagok. A legnagyobb ugrás az elektromos meghajtású járművekre vonatkozik, ahol a vámtétel a négyszeresére nő, míg más importtermékek esetében a vámok vagy megduplázódnak, vagy először vetik ki azokat.
Amikor Joe Biden hivatalába lépett, még úgy gondolta, hogy nem a Közel-Kelet lesz külpolitikájának prioritása. Az otthoni zavargások azonban mostanra az elnöksége központi kérdésévé váltak, és ezek súlyosan ronthatják az újraválasztási esélyeit is.
Olaf Scholz német kancellár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök óva intett az Európában a kínai elektromos járművekre kivetendő extravámoktól, miután Washington bejelentette, hogy jelentősen megemeli azokat.
Joe Biden döntése szerint jelentősen emelkednek a vámtarifák bizonyos kínai importtermékekre, úgymint a chipek, az elektromos járművek és a kritikus ásványi anyagok. A legradikálisabb változtatás elektromos járműveket érinti, ahol a vámtarifa a jelenlegi 27,5-ről 102,5 százalékra nő. De vannak még érdekességek más termékeknél is!
Biden készen áll arra, hogy átfogó döntést hozzon a kínai termékekkel szembeni új vámokról, amelyek várhatóan 25-100 százalékosak lesznek és a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokat célozzák meg. Mindeközben a Donald Trump által szorgalmazott általános vámemeléseket viszont elutasítja.
Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Az elektromos autók sokkolják az Egyesült Államokat. Amerika EV-kre való fokozatos átállása ugyan folyamatban van, de a zavaros célok és az infrastruktúra hiánya hátráltatja a folyamat gördülékenységét. Ezzel szemben Európában ez gyorsabban halad.
Biden többször figyelmeztette az ukránokat, hogy ne támadjanak oroszországi olajfinomítókat, mert egy globális olajárrobbanás katasztrófához vezethet. Nem tette hozzá, de nyilvánvaló: az elnökválasztási kampányban más sem hiányzik neki. Zelenszkij azonban fütyül arra, mit kér az elnök. Változnak az idők.
Folytatódik a 60 milliárd dolláros ukrán hadisegély tervezetének blokkolása az amerikai kongresszusban. A képviselők két hétig most a húsvétra készülnek, majd annak fáradalmait pihenik ki. Ukrajna ráér, az illegális migráció kérdése nem – üzenték a republikánusok, és elmentek tojásra vadászni.
Az USA önmagát is túlszárnyalva 2023-ban több nyersolajat termelt, mint bármely más állam valaha. Ez igencsak kínos, miközben a világ nagy része a zöldátállásra törekszik, Joe Biden elnök pedig többször is ígéretet tett a megújuló energiára való átállásra és a fosszilis energia támogatásának felfüggesztésére. Mik lehetnek a jövőbeli tendenciák?
Az amerikai autógyártók az elnökválasztás eredményét várják. Ha Trump nyer, teljesen más irányt vesz a most zömében nyomásra épülő kormányzati zöldpolitika. A biztonsági módba kapcsoló vállalatok leghatásosabb fegyvere a hibridek erőltetése a tisztán elektromos járművek helyett.
Természetesen a gazdasági narratívák terén is elindult az egymásnak feszülés az amerikai elnökválasztási kampányban. Tény, hogy a gazdasági helyzet sokféleképp magyarázható, így Bidennek nem lesz egyszerű dolga sikerként eladni mindazt, amit az infláció, a recesszió réme, a kormányzat és a háztartások eladósodottsága vagy a magas kamatkörnyezet mutat. Esetleg belekapaszkodhat a munkanélküliségi adatokba, amelyek kedvezőnek tűnnek, de a Bidenomics ellenzői ezt szintén támadják.
A pletykák szerint Olaf Scholz vetett véget Von der Leyen NATO-főtitkári ambíciónak. Az Európai Bizottság elnöke egy második brüsszeli nekifutással vigasztalódhat.
Az amerikai és izraeli álláspontok nemhogy közeledtek volna a palesztin államiság megítélésében, hanem – ha lehet – soha ilyen távol nem álltak egymástól. A Fehér Ház szerint a kétállami megoldás jelentene megoldást a Közel-Kelet problémáira, míg Jeruzsálem határozottan elveti ezt az ajánlatot, mert a palesztin állam terroristák fészkévé válna.
Ahogy elkezdődött az orosz–ukrán konfliktus, amelyben az USA oly’ állhatatosan támogatja az egyik felet, rögtön elkezdték vádolni az elnököt, Joe Bident. Azért, hogy nem annyira önzetlenül védi az utolsó ukrán katonáig a demokrácia értékeit, inkább az amerikai befektetők érdekeit tartja fontosabbnak. Biden ellen most egy ukrán vállalat, a Burismával való kapcsolatának meglehetősen szaftos ügyét hozzák fel.
Az Egyesült Államok adóssága most először haladja meg a 34 billió dollárt. Mit gondolnak erről az amerikaiak és mit a világ másik oldala? Vajon Peking és Moszkva szerint meddig fenntartható az adósságot adósságra halmozó amerikai rendszer?
A TSMC után most a Samsung jelentette be, hogy amerikai gyárának megnyitását 2025-re halasztja. A hivatalos indoklás ugyanaz: nincsen elegendő szakképzett munkaerő az Államokban, így gyakorlatilag nem is tudnák elkezdeni a termelést.
Az infláció hatása túlmutathat az amerikaiak pénztárcájára nehezedő nyomáson. Szélesebb körűvé válhat és elmélyülhet, ezzel az elmúlt években jelentkező gazdasági problémák olyan súlyosak lehetnek, amilyenre generációk óta nem volt példa. Az amerikaiak többsége úgy érzi, hogy a jövedelmük nem tartja a lépést a növekvő inflációval, és a Biden-adminisztráció intézkedéseit sem tartják kielégítőnek.
Joe Biden már ígéretet sem tudott tenni az ukrán elnöknek. Elmaradt a szokásos „addig segítünk Ukrajnának, ameddig csak szükséges” panel is. Helyette valami egészen új jött.
Az amerikai elnök rendkívül kimerült az izraeli háború okozta feszültségben, így el sem megy az ENSZ-klímacsúcsra. A Fehér Ház szerint tavaly már úgyis volt.
Az izraeli konfliktus is ártott az elnök újraválasztási ambícióinak, de a probléma gyökere mélyebbre nyúlik. Nincs már olyan közvélemény-kutatás, amely neki kedvezne – ellentétben Trumppal, aki az elmúlt évek legjobb népszerűségi mutatóit produkálja.
Ma került sor az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója apropóján Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójára is a San Franciscótól délre fekvő Filoli birtokon. Maga az, hogy a világ két vezető hatalmának elnöke hajlandó személyes találkozón megvitatni a legfontosabb kérdéseket, bizalomra adhat okot, de reálisan nézve komoly eredményekre nem lehet számítani.
A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak mindössze 14 százaléka gondolja úgy, hogy anyagilag jobb helyzetben van, mint az elnök hivatalba lépésekor. Újabb rossz pont a kampányban, a demokraták némelyike már jelöltcserét emleget.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elmélkedett a minap a Foreign Affairsben az Egyesült Államok stratégiai dilemmáiról egy megváltozott nemzetközi rendben. Következtetéseinek kicsengése és felvetései meglepően jól rezonálnak arra a pragmatikus és patrióta hozzáállásra, amit a Makronóm Intézet is képvisel.
Ha most tartanák, öt erős, klasszikus vokscsatatatér államban nyerné meg az exelnök a választást. Három évvel ezelőtt még mindegyikben Biden győzött: a fordulat egyértelműen a Fehér Ház külpolitikájának és a gazdasági félelmeknek köszönhető.
Joe Biden szerint az Egyesült Államok eddig keményen dolgozott az izraeli–szaúdi kapcsolatok normalizálásán, amit tönkretett a Hamász támadása. Az október 7-i akcióban több mint 1400 ember halt meg, 200-at túszul ejtettek.
