Amerika veszít a világgazdasági súlyából, mégis jobban él? Egy friss kutatás szerint a globalizáció és Kína felemelkedése nem gyengítette, hanem összességében növelte az amerikai jólétet – miközben a hatalom és az életszínvonal látványosan szétvált.
A közszolgáltatások finanszírozása egyre nehezebbé válik a fejlett gazdaságokban. A gazdaságpolitikának az állami bevételek növelése mellett oda kell figyelnie arra, hogy az adók ne menjenek a vállalkozói és munkavállalói kedv rovására. A skandináv modell megoldást kínálhat?
Egy török és két brit professzor kapta a közgazdasági Nobel-díjat az államok közötti jóléti különbségek intézményi okainak bemutatásával foglalkozó kutatásaikért. Munkájuknak köszönhetően megérthető, hogy mi lehet a társadalmi intézmények szerepe az országok közötti jövedelemkülönbségek csökkentésében.
Egy átlagos, külföldön szerencsét próbáló, majd pár év után némileg csalódottan hazatérő magyar család tanulságos története következik dióhéjban. Történetükben a nyugati oktatási rendszer előnyei mellett azok hátrányai is nagy szerepet kapnak.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Az elmúlt tizenkét év során Európában is figyelemre méltó foglalkoztatásnövekedés és adóterhek csökkenése, valamint a bérek dinamikus növekedése kombinációja rendkívüli módon emelte a magyar családok jövedelmének vásárlóerejét.
Egy éve, hogy Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, mely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP és más mutatók ismert hiányosságait hivatott kezelni.
