Kanada hullámvasúton ment keresztül, miután Trudeau lemondott, és utódja, Mark Carney próbálja megőrizni a hatalmát. A Trump által gerjesztett feszültségek és a belső gazdasági válságok következményeként a választások kimenetele szoros versenyt ígér, miközben a társadalom polarizálódik.
Első körben Mexikónak és Kanadának ment Washingtonból a 25 százalékos vámról szóló levél, majd Kína következett 10 százalékkal. Az első kettő megtorló vámokkal felel, így beleáll a kereskedelmi háborúba – utóbbi azonban feltűnően óvatos, és csak a „szokásos” feljelentést tette meg a Kereskedelmi Világszövetségnél. Azt sem gondolta komolyan.
Míg Kanada hitelrendszere kizárólag pénzügyi mutatókra épül, addig Kína egy átfogóbb társadalmi kreditrendszert alakított ki, amely nemcsak a pénzügyi megbízhatóságot, hanem a jogkövető és az erkölcsi magatartást is figyeli. De mennyiben különböznek ezek a rendszerek, és vajon Kanada is elmozdulhat a kínai modell felé?
Kanada miniszterelnöke kilenc év kormányzás után lemondott tisztségéről, ami első látásra váratlan fordulatnak tűnhet. A valóságban viszont Kanada, amelyet egykor a stabilitás és a jólét példaképének tartottak, ma egyszerre van súlyos lakhatási, migrációs és munkaerőválságban. Ehhez többéves félrekormányzás vezetett, amely hozzájárult a miniszterelnök bukásához. Cikkünkben ennek okait járjuk körbe.
Justin Trudeau az általa vezetett liberális párt elnöki tisztségéről mondott le először, miniszterelnöki feladatait pedig már csak addig látja el, amíg új vezetője nem lesz a pártnak. Trump, akinek oroszlánrésze volt a bukásban, örömét fejezte ki a döntés kapcsán.
Az elnök persze csak viccelt, amikor kegyetlen tréfát űzött az általa annyira sokra nem tartott Trudeau miniszterelnökkel. Bár sose lehet tudni. Trump az előző ciklusában meg akarta venni Grönlandot, szóval…
Kanada nyugati szövetségesei mögé sorakozva súlyos vámokat vezet be a kínai gyártású elektromos járművekre (EV), az alumíniumra és az acélra annak érdekében, hogy megvédje hazai gyártóit.
Két teljesen eltérő válasz ugyanarra a kérdésre. Magyarország és Kanada között nem is lehetne nagyobb a szemléletbeli különbség a kínai gazdasági együttműködésekkel kapcsolatban. De ki nevet a végén?
