Amíg az USA-ban a piacok januárban még legfeljebb 1 vagy 2 kamatvágást áraztak be, a mostani várakozások már inkább a 2-3 lépés irányába mutatnak. Itthon nyáron vagy ősszel jöhet szóba kamatvágás, és várhatóan az év végéig 50 bázisponttal csökkenhet az alapkamat.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Az infláció az eurózónában decemberben 2,4 százalékra emelkedett, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. Az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is fokozatos kamatcsökkentésekre készül, de a fogyasztók inflációs várakozásai nőttek, és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak.
Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki célt, azonban a külső gazdasági környezet romlása, továbbá a forint gyengülése és a Fed-del kapcsolatos kamatcsökkentési várakozások felfelé tolódása következtében a kamatcsökkentés október 22-én elmaradt. Legközelebb decemberben lehetséges 25 bázispontos vágás, míg jövő év végére az alapkamat 5 százalék körülire csökkenhet.
A Magyar Nemzeti Bank keddi ülésén tovább folytatta kamatcsökkentési ciklusát, miután az infláció, az EKB és a Fed lépései is kedvezők voltak a monetáris politika szempontjából.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 50 bázispontos kamatvágással a Federal Reserve is megkezdte a kamatcsökkentési ciklusát. A lépés mögött elsősorban a munkaerőpiac lassulása húzódik meg, miközben a jegybank értékelése szerint az infláció megfelelő ütemben tart a cél felé. A döntéshozók többsége még két 25 bázispontos vágást vár idén, amelyet további 4 követhet jövőre. A gyorsabb ütemű kamatcsökkentés kedvező hír a feltörekvő piacok számára, a Fed lazább monetáris politikája mozgásteret nyit világszerte a kamatvágásoknak.
Augusztusban is a várakozások alatt bővült az USA munkaerőpiaca, ez pedig megerősíti azon vélekedéseket, hogy a Fed az inflációs célt hajszolva túl sokáig kivárt a kamatvágásokkal, ami jelentős munkaerőpiaci áldozatokat eredményez. A piaci árazások alapján megnőtt az esélye, hogy szeptemberben megkezdi kamatcsökkentési ciklusát az amerikai jegybank.
Kulcsfontosságú inflációs adatokat publikáltak pénteken az eurózónából és az USA-ból. Az euróövezet inflációja az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és megágyazott a szeptemberi kamatvágásnak, ugyanakkor a maginflációs folyamatok továbbra is óvatosságra inthetik az EKB-t. Az Egyesült Államokban a várakozásoknál gyorsabban apadt az infláció, a szeptemberi kamatcsökkentést itt sem veszélyezteti semmi.
A Monetáris Tanács nem változtatott az alapkamaton keddi ülésén, amely így továbbra is 6,75 százalék. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem – írta meg az MTI. A Makronóm Intézet elemzője értékelt.
„Eljött az idő a politika kiigazítására” – mondta Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke pénteken a Kansas City Fed éves gazdasági konferenciáján, a wyomingi Jackson Hole-ban tartott beszédében. Ez meghatározó fordulatot jelent. Az amerikai elnökválasztás közeledtével a hangsúly az infláció elleni harctól a munkahelyek elvesztése elleni védekezés felé tolódik.
A friss, csütörtök délután közzétett amerikai inflációs adat kedvezően alakult, így ráerősít azon várakozásokra, miszerint a Fed már szeptemberben megkezdi kamatcsökkentési ciklusát, és az idén két kamatvágást is végrehajt.
Az USA gazdaságára évek óta az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, most azonban egy másik probléma is egyre valósabb fenyegetésként tűnik fel a láthatáron: a munkanélküliség.
A jegybank a kedd délutáni kamatdöntő ülésén 0,25 százalékkal vágott kamatot, azaz lassított a kamatcsökkentés ütemén, elsősorban a nemzetközi pénzpiaci környezet alakulása miatt. Az Európai Központi Bank szigorú kommunikációja és a Fed emelkedő kamatvárakozásai szűkítették az MNB mozgásterét. Habár az inflációs helyzet javult, a jegybank kamatcsökkentési ciklusa várhatóan csak lassabb ütemben folytatódik a következő hónapokban. Ám az év végére így is 6,25 százalékra csökkenhet a magyar alapkamat.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően a mai ülésén az Európai Központi Bank is megkezdte a kamatcsökkentéseket. A jegybank irányadó rátája a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérséklődött.
Sokak szerint itt az ideje, hogy az EKB megkezdje a kamatcsökkentést.
Áprilisban lassult ugyan az infláció üteme az Egyesült Államokban, de a nyomás nem enyhült, így a Fednek még muszáj várnia a kamatvágással. Ez rossz hír a feltörekvő piacok számára is.
A KSH friss adatai szerint negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások, így az év egészére a vártnál kisebb ütemű, 3 százalékos lett a csökkenés. A beruházások idén már növekedésnek indulhatnak. Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források, a jegybanki kamatcsökkentések, továbbá az állami kamattámogatott hitelprogramok is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot a kamatdöntő ülésén. A kamatcsökkentés gyorsítását a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. Ugyanakkor a német gazdaság recessziója, illetve az olaj- és üzemanyagárak várható alakulása továbbra is óvatosságra int.
Habár a tervezettnél mérsékeltebb kamatcsökkentést jelentett be a nemzeti bank, aggodalomra nincs ok, mert már a 75 bázispontos mérséklés is segíthet a jegybanki hitelezés beindításában. A vártnál kisebb mértékű beavatkozás oka az árfolyam gyengülése, ugyanakkor az infláció kedvezően alakult.
Októberben az infláció fontos mérföldkőhöz érkezett, és ha csak hajszálnyival is, de 10 százalék alá csökkent. Az egy számjegyű infláció egyelőre nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell. Az év egészét tekintve az infláció 17,7-17,8 százalékot tehet ki, míg decemberre 7 százalék alá csökkenhet.
Az MBH Bank elemzése szerint Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, az infláció meredek csökkenése és várható további érdemi enyhülése pedig lehetővé tette az alapkamat 75 bázispontos csökkentését.
A jegybank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén jelentős lazításról döntött, 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Ez a lépés meghaladja a 25-50 bázispontos elemzői és piaci várakozásokat, azaz a jegybank a vártnál nagyobbat lazított.
Pozitívan reagált a forint piaca arra, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa ma az egynapos betéti eszköz kamatának 100 bázispontos csökkentéséről döntött, összhangban a korábbi kommunikációval és az elemzői várakozásokkal. Ugyanakkor akadt egy váratlan elem is a friss döntésben.
A háború kitörése óta először csökkentette az irányadó kamatlábat az ukrán központi bank. Igaz, az még mindig 22 százalékon áll.
Az EKB elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon egyértelművé tette: nem hajlandó kamatcsökkentésre.
