Donald Trump második elnöki ciklusában egy újraszabott nemzetbiztonsági stratégiát hirdetett, ám ezúttal a „globális terrorizmus elleni háború” helyett célzottabb, katonailag és jogilag is agresszívebb módszerekkel próbálja elszigetelni és felszámolni a fenyegetéseket – a mexikói határtól egészen a Közel-Keletig.
Az egy hete Mexikó elnökévé választott Claudia Sheinbaum lesz az első nő ebben a tisztségben, és a legelső tudós, aki megkapta a felhatalmazást, hogy egy latin-amerikai országot irányíthasson. Egyesek attól tartanak, hogy elődje, az idén 70 esztendős Andrés Manuel López Obrador nyomdokaiba lép, és bábként kiszolgálja majd politikai környezetét. Sheinbaum azonban okosabb ennél.
Mexikó az amerikai bírósághoz fordult, hogy bebizonyítsa a tengerentúli fegyveripar felelősségét a kartellek által a területén elkövetett erőszakos cselekményekért. És láss csodát, igaza lett! Ha egy mexikói állampolgár amerikai fegyver által hal meg, akkor a hozzátartozói vagy a sebesültek kártérítési pert akaszthatnak a fegyvergyártó nyakába. Ez egy olyan jogtörténeti döntés, amellyel feltehetően más országok is élnek majd.
Putyin tavaly még egy törökországi gázközpont létrehozására tett javaslatot, most az irániak álltak elő hasonló kezdeményezéssel. Ebben az esetben már egy teljes értékű „gáz-OPEC” létrehozásáról beszélhetünk.
