A Naftogaz újabb jogi lépéseket tett a Gazprom ellen, ennek eredményeként az asztanai AIFC Court elismerte azt a svájci választott bírósági döntést, amely 1,4 milliárd dollár megfizetésére kötelezi az orosz óriást. Az ügy azonban Kazahsztán jogi szuverenitását és Közép-Ázsia gázfüggését is érinti.
Az elmúlt hónapok fejleményei alapján a Barátság vezeték egyre inkább geopolitikai eszközként működik. A magyar–szlovák tranzitvita és a német ellátást érintő orosz döntés ugyan külön ügyként jelent meg, szerkezetükben és politikai következményeikben azonban feltűnő hasonlóságot mutatnak. Németország az ukrajnai háború kitörése után az orosz olajat részben kazah nyersolajjal váltotta ki a keletnémet finomítókban, elsősorban a […]
Washington sikeres megállapodásokkal ünnepelte a C5+1 formátum születésnapját, de a háttérben már a nagyhatalmi játszma új frontja rajzolódik ki: az USA stratégiai nyersanyagokért és befolyásért száll ringbe Kínával és Oroszországgal szemben Közép-Ázsiában – a kérdés csak az, hogy a régió államai meddig tudnak lavírozni a három óriás „vörös vonalai” között.
A Fekete-tenger térsége az elmúlt napokban újabb, eddig nem látott eszkalációs spirálba került, miután Ukrajna célzott drón- és aknatámadások sorozatával olyan infrastruktúrát ért el, amely már nem kizárólag Oroszországot, hanem harmadik országokat – köztük Törökországot és Kazahsztánt – is közvetlenül érint.
Kazahsztán nukleáris erőforrásokkal foglalkozó cége, a Kazatomprom közölte, hogy az orosz Roszatom eladja két a csoport által közösen kifejlesztett uránlelőhelyekben lévő részesedését kínai tulajdonú vállalatoknak.
Jövőre több tényező is az OPEC+ -kartell megállapodásának összeomlását okozhatja. Egyrészt van egy külső ellenség Donald Trump képében, aki támogatja az amerikai olajipart, amelytől várják a termelés növelését, másrészt pedig egy belső – Kazahsztán.
Ismét kézzelfogható eredményekkel bővült a magyar–kazah stratégiai együttműködés: hét újabb megállapodás született vállalkozásfejlesztési, mezőgazdasági, digitalizációs és tudományos területeken – jelentette ki Varga Mihály a magyar–kazah üzleti kerekasztalt követően Budapesten. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: elkötelezettek vagyunk a gazdasági semlegesség mellett, amely lehetővé teszi a magyar cégek terjeszkedését mind a nyugati, mind pedig a keleti piacokon.
Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
Miközben több tucat ország toporog a BRICS előszobájában további bebocsátásra várva, néhány állam inkább a kapun kívül marad. Kazahsztán elutasító válasza a szövetség eurázsiai túlsúlyát gyöngíti – és így van ez jól.
Kazahsztán népszavazáson döntött első atomerőművének megépítéséről, amely a Balkas-tó közelében valósulhat meg. Az ország energiafüggetlensége érdekében indított projektre már az oroszok, a franciák, a kínaiak és a dél-koreaiak is bejelentkeztek, így annak komoly geopolitikai vonzata is van. Ha sikerrel járnak, Kazahsztán a világ legnagyobb urántermelőjeként stratégiai szereplővé válhat a régióban.
Miközben az ukrajnai háború gazdasági stagnálást hoz Európára, Közép-Ázsia új esélyt kapott. Az öt „sztán” – Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – jelentős gazdasági növekedést él meg, kihasználva a geopolitikai átrendeződéseket és a világot érő változásokat.
A kazahsztáni Digital Family Card bevezetésével az ország jelentős lépést tett a szociális támogatások modernizálása felé. A digitális megoldás egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a családok által igényelhető állami segítséget.
A közép-ázsiai vezetők hatodik konzultatív találkozója nagyobb áttörés nélkül zárult, de a közelmúltban létrejött kazah–üzbég kétoldalú megállapodások kulcsfontosságúak lehetnek a térségbeli együttműködés elmélyítéséhez.
Afganisztán, Kazahsztán és Türkmenisztán közösen dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék az orosz nyersanyagexportot Dél-Ázsia felé. A tálib kormány együttműködése Moszkvával nem új, a két ország kapcsolatában egy ideje közeledés figyelhető meg. Eközben Kazahsztán szintén Afganisztánon keresztül szeretne kijutni az öböl menti országokhoz és Dél-Ázsiába. Úgy tűnik, egyre komolyabban veszik a senki által el nem ismert tálibokat…
Mozgalmas hét és mozgalmas hónapkezdet áll Közép-Ázsia országainak gazdasági és politikai elitje mögött. November 1-jén ugyanis Emmanuel Macron francia elnök, majd másnap Orbán Viktor tett hivatalos látogatást Kazahsztán fővárosába, Asztanába.
Nagy Márton Alibek Kuantyrovval, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével tárgyalt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Magyarország arra törekszik, hogy politikai, biztonsági, gazdasági, energetikai, vízügyi, mezőgazdasági és oktatási együttműködésben is erősítse kapcsolatait Kazahsztánnal – emelte ki Varga Mihály Yerulan Zhamaubayev kazah kollégájával folytatott megbeszélését követően Asztanában. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar–kazah gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlődnek, a két ország kereskedelmi forgalma közel 80 százalékkal növekedett az év első hét hónapjában.
A nyersanyagokért való nemzetközi versenyfutásban Közép-Ázsia szerepe jelentősen megnő. Kazahsztáné például az urán tekintetében megkerülhetetlen, hiszen a világ vezető uránszállítója, -termelője és -exportőre. Ez a versenyfutás átalakíthatja a nemzetközi szövetségeket, és akár olyan partnerállamokat is egymás ellen fordíthat, mint Oroszország és Kína.
