A britek már megbánták, hogy kiléptek az Európai Unióból, a norvég kormány pedig már a csatlakozásról fantáziál. Eközben Montenegró hamarosan a 28. tagország lesz, Izlandon pedig népszavazást tartanak arról, hogy újraindítsák-e a tárgyalásokat. Mindez azt mutatja, hogy a „fokozódó nemzetközi helyzetben” egyre vonzóbbá válik az uniós tagság.
Legalább 250 ezer brit lány válhatott szexuális kizsákmányolás áldozatává az 1950-es évek óta az Egyesült Királyságban egy frissen nyilvánosságra hozott jelentés szerint. A dokumentum azt állítja, hogy a bandahálózatok az ország közel 40 százalékán működtek, miközben a hatóságok és az intézmények évtizedeken át nem léptek fel ellenük kellő hatékonysággal.
A világon sehol sem tartják akkora problémának a bevándorlást, mint az Egyesült Királyságban – annak ellenére, hogy az illegális migráció csökken, sőt a britek többsége továbbra is elfogadónak vallja magát. Mi áll e látszólagos ellentmondás mögött? A válasz a politikai narratívában, a generációs szakadékban és a Reform UK meglepő népszerűségében keresendő – amely már most átírja a brit belpolitika erőviszonyait.
Miközben Starmer miniszterelnök folyamatosan a brit katonák Ukrajnába küldését ígéri, a hadsereg vezetői nem győznek tüzet oltani: mehetnek ugyan csapatok, de nem úgy, nem akkor és azért. Vagyis mennek is meg nem is.
Nagy-Britannia gazdaságpolitikája évek óta arra épül, hogy megpróbálja kihasználni a globális kereskedelem előnyeit anélkül, hogy belépne szomszédjai nemzetközi integrációs folyamataiba. Ez a stratégia viszont egyre inkább tévesnek mutatkozik.
Európa betegsége éppen az a három ország, amely önjelölt orvosként hirdeti magát. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia hatalmi státuszról szőtt fantáziái mögött azonban a gyengeség, a tehetetlenség és kudarcok sorozata húzódik meg.
A YouGov legfrissebb előrejelzése szerint a Nigel Farage vezette Reform UK 311 képviselői hellyel a parlamenti többség közvetlen közelébe került, miközben a Munkáspárt történelmi összeomlást szenvedne el, 411-ről 144 mandátumra zuhanva. A konzervatívok tovább gyengülnének (45 hely), a Liberális Demokraták pedig 78-cal megerősödnének. A felmérés alapján az Egyesült Királyság politikai rendszere példátlan átrendeződés előtt áll.
Trump Londonba látogatott, hogy az acélvámokról, valamint technológiai, energiaipari és pénzügyi beruházásokról tárgyaljon Starmerrel. A megbeszélések felemás eredménnyel zárultak – annak ellenére, hogy az amerikai elnök pompás fogadtatásban részesült a Windsor-kastélyban.
Politikai földindulás a briteknél: egy friss felmérés szerint Nigel Farage Reform UK pártja 35 százalékon áll, messze megelőzve a Munkáspártot és a konzervatívokat. A Reform támogatottsága a bevándorlásellenes üzeneteknek és az elégedetlen tory szavazók becsatornázásának köszönhető, miközben Keir Starmer népszerűsége történelmi mélyponton van.
Jeremy Corbyn és Zarah Sultana új pártot alapítottak A Te Pártod néven, balról kihívva a Munkáspártot. A brit kétpártrendszer ezzel, egyre inkább úgy tűnik, a végéhez közeledik: a politika polarizálódik, ami új kihívásokat jelenthet Európa számára is.
Történelmi brit–német megállapodás született Kensingtonban: a szerződés célja a védelmi és gazdasági együttműködés elmélyítése, Oroszország elrettentése és a brexit utáni kapcsolatok újradefiniálása.
Az egymással szembeni vámok kölcsönös enyhítését jelentette be Donald Trump és Keir Starmer. A még pontosításokra szoruló megállapodás értelmében a brit autó- és acélipar, illetve az amerikai marhahús- és etanoltermelők is engedményeket kapnak. Trump vámhadjárata óta ez az első sikeres vámegyezmény, ami további hasonlókat vetíthet előre.
Két nappal az után, hogy Trump szó szerint kidobta a Fehér Házból az ukrán elnököt, a releváns és irreleváns európai vezetők kis csoportja Londonban ölelte át Zelenszkijt, biztosítva őt feltétlen támogatásáról. Bár a találkozó az egységet hivatott szimbolizálni, valójában diplomáciai pánikcsúccsá változott.
A brit munkáspárti kormány új adóemelési tervei, amelyek az északi-tengeri kőolajra és földgázra vonatkoznak, az érintett vállalatok szerint több ezer munkahelyet veszélyeztethetnek az energiaszektorban és a kapcsolódó iparágakban, emellett kedvezőtlen hatással lehetnek a beruházásokra. A kormány a zöldátállásra hivatkozik, és ígéri, hogy a reformok hosszú távon, a jövő iparágaiban teremtenek új munkahelyeket.
Több évszázados hagyomány látszik megtörni a két és fél pártrendszer eróziójával, miután a konzervatívok vereségével megerősödött a Reform Párt. A brexittel szembeni várakozások, főként a nagyhatalomként való kiemelkedés nem valósult meg. Ehelyett India megelőzte a briteket mint a világ ötödik legnagyobb gazdasága. Az új kormány külpolitikai irányvonala azonban várhatóan változatlan marad, főként Ukrajnával kapcsolatban.
A Munkáspárt 14 év után tér vissza a hatalomba az Egyesült Királyságban, miután földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a július 4-ére előre hozott parlamenti választáson. Az exit pollok szerint a Munkáspárt 2001 óta a legjobb eredményt érte el, és 410 mandátumot szerezett, míg a konzervatívok fennállásuk leggyengébb számait produkálták 131 mandátummal.
