Vajon melyik lehet a legbiztosabb kereskedelmi útvonal Moszkva számára, amióta Ázsia felé fordult, a Szuezi-csatornán való kereskedelem pedig egyre több kockázatot rejt? A klímaváltozás és az azeri tervek biztosan segítenek, de lássuk, hogyan!
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május 28-án, kedden hivatalában fogadta Blendi Gonxhját, az albán gazdasági tárca vezetőjét. A felek az egyeztetés keretében áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, továbbá az együttműködés elmélyítésének lehetséges területeit.
Új, a magyar termelők áruit és magyar különlegességeket népszerűsítő vállalat lép piacra Amerikában.
A globális tengeri iparág karbonkibocsátásának mérséklése akár négymillió új zöldállás létrejöttét is elősegítheti – derül ki a Global Maritime Forum és az Arup által közölt tanulmányból.
Az afrikaiaknak régóta ígérik, hogy a kereskedelem liberalizációja felgyorsítja a növekedést és a strukturális átalakulást. Ehelyett csökkentette a földrész szerény termelési kapacitásait, az ipart és az élelmezésbiztonságot. Jomo Kwame Sundaram, az ENSZ volt gazdaságfejlesztési főtitkárhelyettese szerint a termelés kapacitásának növelése nélkül visszafelé sülhet el a piacok teljes megnyitása.
A globalizált világban megszoktuk, hogy ha egy terméket valahol olcsóbb előállítani, akkor azt ott gyártják. Most azonban a kiterjesztett vámoktól kezdve a kritikus fontosságú szállítási útvonalak megtámadásának kockázatáig számos veszély leselkedik a vállalkozásokra, amelyek kénytelenek a beszerzés és a gyártás összetett rendszerét példátlan bizonytalanság közepette kezelni. Mégis mihez fog mindez vezetni?
A magyar–kínai gazdasági kapcsolatok erősödése kiemelt fontosságú mindkét ország számára – jelentette ki Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, miután kereskedelmi együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Vu Csianggal, a Shandong Dihao International Investment Limited Company képviselőjével. Kiemelte: a mostani megállapodás is a magyar gazdaság versenyképességének folyamatos és dinamikus növekedését szolgálja.
Bár az amerikai hegemóniát már most is nehéz fenntartani, szinte lehetetlen lesz, ha Washington a teljes elszigetelődést választja. Az intő példát a Brit Birodalom szolgálja.
A kínai vezető arra épít, hogy a francia, szerb és magyar látogatásai éket vernek a nyugati blokk országai közé – nagyjából így összegezhető a nemzetközi sajtó első értékelése Hszi Csin-ping európai körútjáról. Az ukrajnai háború és az európai kereskedelmi nyűgök álltak a tárgyalások első napjának középpontjában, azt pedig nem lehet tudni, hogy mi hangzott el a második napon Hszi és Macron között a kötetlenebbnek tervezett pireneusokbeli kiránduláson. Abban viszont egyetértenek az elemzők, hogy ilyen kényes kérdések nem fogják beárnyékolni a kínai vezető szerb és magyar útját.
Erdoğan elnök pár héttel ezelőtt még csak részleges tilalmat rendelt el a zsidó állammal szemben, most azonban a teljes export-importot kivégezte.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Először fordul elő, hogy a világ egyszerre két jelentős tengeri kereskedelmi útvonalat érintő zavarral néz szembe. A Vörös-tengeren a húszi támadások lehetetlenítik el, míg a Panama-csatornán a soha nem látott aszály nehezíti a tengeri kereskedelmi forgalmat. Nem csoda, hogy a Sanghaj–Európa-útvonalon a tarifák 256 százalékkal emelkedtek.
Oroszország egyre szorosabb partnerséget épít ki Kínával, amit jól mutat, hogy a két ország közötti kereskedelem az elmúlt 20 évben a hússzorosára nőtt. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország és Kína kapcsolata 75 éves újkori történelmük során soha nem volt ilyen jó.
Nem járnak jó idők a globalizáció fejlődését jelző szabadpiaci egyezményekre. A gazdatüntetések hatására maga Macron interveniált az EU és a Mercosur államok közötti egyezmény elhalasztásáért, most pedig az USA hátrálna ki az indo-csendes-óceáni gazdasági megállapodásából, hasonlóan belpolitikai okokból. A kormányzó Demokrata Párt úgy érzi, több szavazót elriasztana az egyezmény megkötése a novemberi amerikai választásokon.
Savkat Mirzijojev üzbég elnök Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott. A két államfő több pontból álló dokumentumcsomagot írt alá az együttműködés elmélyítése érdekében. A találkozó legfontosabb megegyezése az Üzbegisztán és Kína közötti kapcsolatok megerősítése, úgynevezett „minden időjárási körülmény közötti”, viharálló stratégiai szintre emelése volt.
Az elmúlt hetek eseményei nyomán egyre nagyobb teret nyernek azok a félelmek, miszerint a végéhez közeleg a globalizáció alapját képező, viszonylag akadálymentesnek mondható tengeri szállítmányozás több évtizedes korszaka, ami strukturális drágulást jelentene a világkereskedelemben. A megkerülhetetlen tengeri kereskedelmi útvonalak számos fojtóponton haladnak át, ahol már egy kisebb zavar is megbéníthatja a forgalmat.
A globális felmelegedés és az általa okozott aszály arra kényszerítette a panamaiakat, hogy drasztikusan csökkentsék a forgalmat az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti átjárón. A csatorna óriási zsilipekkel működik, az ezeket tápláló édesvízből azonban drámaian nagy a hiány.
Az UNCTAD legfrissebb, a globális kereskedelmet vizsgáló jelentése szerint az a 2022-es rekordszinthez képest mintegy 1,5 ezer milliárd dollárral, 31 ezer milliárd dolláros szint alá zsugorodik. Ez az év végéhez közeledve erre az évre mintegy 5 százalékos zsugorodást jelentene.
November 15-én 124 teherhajó torlódott fel a Panama-csatornánál, ugyanis a zsiliprendszer üzemeltetőinek takarékoskodniuk kell az édesvízzel. A világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán a forgalom lényegében leállt. A hajók aukción vesznek részt, ahol fizethetnek az előrekerülésért . Volt nap, amikor 4 millió dollárt szedtek be úgynevezett „sorkikerülő díjként”.
Az orosz–ukrán háborút megelőzően az Európa és Kína közötti áruforgalom csaknem egésze az északi folyosón bonyolódott le. Ez az útvonal az Oroszország elszigetelését célzó törekvések miatt veszített a jelentőségéből, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a vasúti forgalom egy része áttevődött a középső folyosóra, amely nem érinti Oroszországot.
Mexikó lepipálta Kínát, legalábbis úgy, mint az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere. Az USA déli szomszédja emellett a világ kilencedik legnagyobb közvetlen külföldi működőtőke-befektetések kedvezményezettje, a Tesla is rövidesen gyárat épít Mexikóban. A mexikói peso dollárral szembeni árfolyamán is érdemes rajta tartani a szemünket.
A Makronóm Intézet legújabb kutatása a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit vizsgálja a 2023–2030-as időszakban. A sorozat e heti részében a digitális logisztika technológiáját vesszük górcső alá, amely az automatizáció, a mesterséges intelligencia és az adatelemzés segítségével forradalmasíthatja többek között az árumozgatást és a raktározást. Az új technológiával a raktározás teljesen automatizálttá válhat, azonban ehhez nagy szükség van programozókra, logisztikai szakemberekre, nemzetközi értékesítőkre és üzletfejlesztőkre.
A BRICS-csúcs legnagyobb fejleménye, hogy 6 állammal bővült az országcsoport 2024. január 1-jével. A bővülés azt is jelenti, hogy a globális olajtermelés 42, a vásárlóerő-paritáson számított globális GDP 37 és a világ népességének 46 százaléka került a BRICS-hez. Kezdhet aggódni a G7?
A kínai import megugrása után Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa abban bízik, hogy sikerül rendezni a kiegyensúlyozatlan kapcsolatokat Pekinggel. Dombrovskis utalt is arra, hogy az EU új kereskedelmi fegyvereket vethet be Kína ellen.
Az ipari termelés éves alapon 4,6 százalékkal csökkent, ám havi alapon már 1,6 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése folytatódott, viszont havi mértéke egy százalék alatt maradt.
A friss, ma közzétett KSH-adatok alapján a várakozásoknál kisebb ütemben mérséklődött a beruházási aktivitás. A beruházási teljesítmény éves alapon 2,8 százalékkal csökkent. A volument az állami beruházások elhalasztása, a magas kamatkörnyezet és az uniós források hiánya csökkentették, míg a vállalati beruházások ellensúlyozták ezt.
