Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
Az MI-ügynökök képesek komplex kibertámadások végrehajtására, ami új kihívások elé állítja a biztonsági szakértőket.
A pénzintézetek négyötöde szerint a kibertámadók gyorsabban hasznosítják a mesterséges intelligenciát, mint ahogy arra a pénzügyi szektor reagálni tudna.
A fenyegetések fajtái nem, az összetettségük azonban rohamosan változik. Ami eddig elég védelmet nyújtott, az ma már nem biztos, hogy elég.
Az idén a kiberbűnözés elleni harcban kiemelkedő eredményeket értek el a bűnüldöző szervek és a magánszektor segítségével, bizonyítva, hogy az összefogás kulcsfontosságú a globális fenyegetések megfékezésében.
Washington újabb és újabb tiltó rendelkezésekkel igyekszik Kínát kiszorítani piacáról, ezt pedig a szövetségeseitől is elvárja. Csakhogy sokat nem tud cserébe ajánlani: az amerikai termelés teljesítménye immár túl kevés ahhoz, hogy befolyásolni tudja a globális folyamatokat.
Csupán pár nap kellett ahhoz, hogy az Európai Bizottság ismét azt tegye, amit az Egyesült Államok elvár tőle: rekordgyorsasággal csatlakozott a kínai járműipar elleni újabb támadás tervezéséhez, ismét alárendelve az európai gazdasági érdekeket az amerikai kereskedelmi háborúnak.
Talán sosem volt még ennyire fontos a megfelelő kibervédelem.
Az ukrajnai háború felébresztette Csipkerózsika-álmából az európai védelem ötletét. A megrémült országok vezetői most számolatlanul öntik a pénzt a saját védelmi képességük erősítésébe. De ezek az intézkedések többnyire nem átgondoltak, nem előrelátók, a száz helyen eresztő hordón egy-két lyukat befoltoznak. Azok, akik kételkednek az adott tervekben, először azt hozzák fel, hogy minek kellene megduplázni a NATO felépítését. Bár a feladat hatalmas, azért már mutatkoznak kezdeti részeredmények.
A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre gyakoribb és könnyebben kivitelezhető a kiberbűnözés. Az egészségügyi létesítmények pedig csábító célpontok például a zsarolóvírusok írói számára.
A mesterséges intelligenciából, a felhőszolgáltatásból, a kibervédelemből, a robotikából és a dolgok internetéből fog dőlni a legtöbb pénz az idén.
A Makronóm Intézet friss kutatása fényt derített a magyar gazdaság kitörési pontjaira és a következő évek növekedési területeire. Ezek között a kiberbiztonság is kiemelt szerepet kap, nem csupán a vállalati, hanem az állami szinten is. A terület piacának globális mérete 2022-ben 78,23 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 189 ezer milliárdosra is bővülhet. Az előzetes várakozások szerint a magyarországi piac mérete 2030-ra elérheti a 945 milliárdot is.
A Barracuda kiberbiztonsági kutatócég szerint tavaly óta megduplázódott a bejelentett zsarolóvírus-támadások száma. A kutatók szerint a mesterséges intelligencia megkönnyíti a kiberbűnözők dolgát, hiszen sosem volt még ennyire egyszerű és gyors zsarolóvírust készíteni.
Sok ország a rendszerek védelmén spórol, hiszen a rendszerbiztonságnak „nincsenek szemmel látható eredményei” – az ITBN alapítója szerint a későbbiekben nem várt következményekkel szembesülhetnek ezek az országok.
