Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia szerint az USA feladná eddigi célját, a globális hegemóniát, átírná Európa-politikáját, illetve kifejezetten a patrióta, EU-val kritikus országok – köztük Magyarország – felé fordulna. Ha igazak a részletek, Európa súlya csökken, a szövetségi rendszer átrendeződik, valamint új hatalmi tengely formálódik az amerikai külpolitikában.
Az Európai Bizottság újabb lépést tett afelé, hogy a háború további támogatásához szükséges pénzt – rendkívüli jogi megoldásokkal és a vétók megkerülésével – az orosz befagyasztott vagyonból teremtse elő. Ezzel azonban politikai és jogi értelemben egyre mélyebbre süllyed.
Sokáig úgy tekintettünk a Keletre, mint az olcsó munkaerő és a végtelen összeszerelő üzemek világára, ahol a nyugati innovációkat legfeljebb lemásolják, nem pedig megalkotják. Ez a korszak azonban véget ért.
Brüsszel új módszert talált a renitensek rendre utasítására: ha Bart De Wever továbbra is blokkolja az ukrán hitelcsomagot, Belgiumot ugyanúgy ki akarják zárni a döntéshozatalból, mint Magyarországot. Az Európai Bizottság most először fenyegeti meg a saját fővárosát azzal, hogy elnémítja – és egyben azzal, hogy ki is rabolja, akár tetszik neki, akár nem.
Látványos fordulat érkezett a magyar építőiparban, amelyet elsősorban az új otthonteremtési programok indítottak be. A friss KSH-adatok szerint immár második hónapja két számjegyű a növekedés, és a szerződésállományok alapján tartós fellendülés várható.
Washington sikeres megállapodásokkal ünnepelte a C5+1 formátum születésnapját, de a háttérben már a nagyhatalmi játszma új frontja rajzolódik ki: az USA stratégiai nyersanyagokért és befolyásért száll ringbe Kínával és Oroszországgal szemben Közép-Ázsiában – a kérdés csak az, hogy a régió államai meddig tudnak lavírozni a három óriás „vörös vonalai” között.
A távhő óriási, jelenleg alig használt zöldenergia-potenciált rejt, miközben termelésének 90 százaléka még mindig fosszilis. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az adatközpontok, a szennyvíz és más hulladékhőforrások bevonása akár az európai háztartási hőigények tizedét is fedezhetné.
Miközben Donald Trump már békét ünnepel Kelet-Kongóban, a valóság épp az ellenkező irányba tart: az M23 lázadói közben felépítettek egy saját miniállamot adóhivatallal, vízumrendszerrel és a világ koltánkincsének jelentős hányadát uraló bányákkal. A lázadók több mint 9 ezer új harcost toboroztak, területeiket pedig most már úgy irányítják, mintha leváltak volna Kongóról.
A japán kormány logikus döntéssel elutasította, hogy részt vegyen az EU által erőltetett, orosz állami vagyonra épülő ukrán hitelmechanizmusban, ezzel megrendítve Brüsszel azon reményét, hogy a G7 egységesen odaáll a vitatott pénzügyi konstrukció mögé.
Egyetlen hónap alatt megfordult a lengyel közvélemény: október végén még mintegy 40 százalék támogatta volna a sorkötelezettség visszaállítását, novemberre viszont már 60 százalék döntene a sorozás mellett. A Wirtualna Polska megbízásából készült friss felmérés szerint a drámai ugrás mögött a romló biztonsági környezet és az orosz fenyegetés miatti félelem állhat.
Az EU korábbi vakhite a digitális piacok feletti szabályozásra épülő uralomban mára teherré vált: Brüsszel párhuzamosan próbál kitartani a saját normái mellett és menekülni az amerikai nyomás elől – egyre kevesebb sikerrel. Az amerikai elnök egyszerre szorítja sarokba a vámokkal Európát és számolja fel a brüsszeli modell globális befolyását.
A zöld- és fenntartható (GSS+) kötvények egyelőre csak a globális kötvénypiac 5 százalékát adják, bár arányuk nő, főleg Kína miatt. A szabványok szigorodnak, ám továbbra is kérdés, mennyire valódi a zöldhatás, és vajon elég-e ez a részarány az érdemi zöldfordulathoz.
Míg a világ figyelme a lítiumra és a ritkaföldfémekre szegeződik, a háttérben nagy léptékű strukturális átrendeződés zajlik a legelterjedtebb könnyűfém, az alumínium piacán.
Kína történelmi rekordot döntött: az exporttöbblet először haladta meg az ezermilliárd dollárt. Közben a világ egyre idegesebben figyeli gyártói kifogyhatatlan lendületét. A számok lenyűgözőek, de mögöttük egy olyan változás körvonalazódik, amely a pekingi modellt épp akkor kezdi ki, amikor az a legerősebbnek tűnik.
Történelmi per fenyegeti az élelmiszeripart. San Francisco szerint tudatosan alakították ki az egészségkárosító, addiktív élelmiszereket. Az amerikai kereset akár a dohány- és opioidperekhez hasonló fordulatot hozhat – Európa és Magyarország sem marad érintetlen.
Trump éppen csak azt nem íratta bele az Egyesült Államok frissen kiadott nemzetbiztonsági stratégiájába, hogy Európa jelenti a legnagyobb kockázatot. De nagyjából így is ezt fogalmazta meg.
Szerbia egyetlen olajfinomítója december elején leállt. Ebben a nehéz helyzetben hazánk igyekszik segíti, amiben csak tud: jelenleg például kőolajat expotálunk a szomszédos államnak, ezáltal egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy Magyarország régiós energetikai nagyhatalom legyen.
A Pacific Institute létrehozott egy vízkonfliktus-kronológiát, amelyen nyomon követhető, hogy évente hány erőszakos eset kapcsolódik a vízhez. Az adatok elszomorítók: a folyékony kincs hiánya miatt évente egyre több ember szenved.
A nemzetközi energiapiacon a hosszú távú szerződések a stabilitás legértékesebb pontjai. Szerbia pedig most épp ezt kénytelen feladni.
A nyugat-európai nagyipari vállalatok, különösen a vegyipar helyzetét több tényező is nehezíti: a szankciós politika energiát és alapanyagokat drágító hatásai, a szigorú és költséges környezetvédelmi előírások, valamint az északi-tengeri olaj- és gázmezők fokozatos kimerülése. Az EU-s zöldátállásra ugyanis még nem volt készen sem az ipar, sem az energia-infrastruktúra.
Az európai védelmi ipar 2024-ben olyan ütemben bővült, amelyre évtizedek óta nem volt példa, de az iparág arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a külföldi, már meglévő berendezésekkel szemben a hazai gyártásúakat részesítsék előnyben, azzal érvelve, hogy ez a stratégiai autonómia és az ellátási lánc szuverenitásának kérdése.
Aki képes válságban is működésben tartani az energiáját, a digitális rendszereit és a kommunikációját, az ellenáll a külső nyomásnak – aki viszont kiszolgáltatott infrastruktúrára épít, az stratégiai előnyt ad át a riválisainak. Európa és Magyarország számára most dől el, hogy független marad-e a 21. századi technológiai erőtérben.
A fegyvergyártók csillaga magasabban áll, mint valaha: a SIPRI új jelentése szerint a világ száz legnagyobb hadiipari vállalata rekordbevételt könyvelt el. A háború mindenkinek rossz – kivéve azokat, akik ellátják.
Andrew Korybko politikai elemző szerint befolyásolhatja a jövőbeni döntések meghozatalát, hogy egy új formáció erősebb közös regionális identitást alakíthat ki a tagjai között – akár etnikai értelemben is, pántürk dimenzióban (Tádzsikisztán a kivétel) –, mint amilyen közösséget Oroszországgal éreznek a cári, illetve a szovjet korszak öröksége révén.
Peking két évtized alatt láthatatlan birodalmat épített a nyugati pénzügyi rendszerben: kínai hitelek hálózzák be az USA-t és Európát, sőt már a Nyugat technológiai, pénzügyi csomópontjait is célba vették. A leválás ma már a globális stabilitást veszélyeztetné.
Azt már megszoktuk, hogy a mesterséges intelligenciával folytatott párbeszéd egy intim, kétszemélyes műfaj, ahol az ember magányában hever a digitális kanapén. Ám nemrégiben ez a fal is leomlott.
Több mint 180 ezer fogvatartottat vittek a frontra, így a létszámuk 58 százalékkal zuhant, a hadsereg pedig ezáltal milliárdokat spórolt. A túlélők viszont új belső biztonsági fenyegetést jelentenek, miközben a hivatalos bűnözési statisztikák sosem látott mélypontra estek.
Amerika nagyobb sebességbe kapcsolt, miután a napokban Tenessee állam megkapta a központi anyagi és szabályozói támogatást a legelső USA-beli kis moduláris atomreaktor (SMR) építésére. Az EU-n belül hazánk lehet majd az SMR-forradalom egyik fontos élharcosa.
Brüsszel mintha nem értené, hogy Belgium nem hajlandó az ő tervei szerint kiszolgáltatni a zárolt orosz állami vagyont Ukrajna további pénzelésére. Bart De Wever kormányfőnek kezd elfogyni a türelme, így egyre nyersebb kommunikációra vált.
Újabb korrupciós botrány ütötte fel a fejét „az EU fővárosában”, a globalisták székhelyén: ezúttal az EU-s külügyi szakszolgálat korábbi vezetőit rabosította a belga rendőrség. Ursula von der Leyenék kevesebb mint egy éve elküldték a diplomatát a szervezettől.
