A Volkswagen megunta a bénázást
A konszern sokáig bízott benne, hogy házon belül megold mindent. A sorozatos hibák azonban végül egy olyan döntésre kényszerítették a céget, ami miatt egy egész más útra lép.
2026. szeptember 13., vasárnap
A konszern sokáig bízott benne, hogy házon belül megold mindent. A sorozatos hibák azonban végül egy olyan döntésre kényszerítették a céget, ami miatt egy egész más útra lép.
Még vége sincs az évnek, és már 6 ezermilliárd dolláros rekordkibocsátást láthatunk a kötvénypiacon, ami meghaladja a tavalyi rekordot, köszönhetően a mesterséges intelligencia körüli beruházási hullámnak.
A Makronóm Intézet pályázatot hirdet egyetemi hallgatók és doktoranduszok számára „Magyarország versenyképessége 2035” címmel.
A japán miniszterelnök beírta magát a történelembe, miután jelezte, hogy országa kész megtorolni egy esetleges Tajvant ért kínai csapást. Vagy csak elszólta magát? A jelek inkább az utóbbira mutatnak, a geopolitikai tendenciákat tekintve azonban lehet, hogy az üzenet tudatos volt.
Ukrajnában újra bűzlik valami: a lopás szimbólumává nemesedett aranyvécé százmillió dollárnyi korrupciót áraszt magából, a szag pedig egészen az elnöki körökig terjed. Zelenszkijnek most a saját házában kell szellőztetnie – lehetőleg még az előtt, hogy nyugati partnerei befognák az orrukat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Az Egyesült Államokban összeomlóban van a politikai bizalom: a Gallup szerint az amerikaiak ma már csak akkor hisznek a kormányban, ha az ő pártjuk van hatalmon. A republikánusok bizalma az egekbe szökött, miközben a demokratáké történelmi mélypontra zuhant – ezzel az államba vetett hit pártfüggővé vált.
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
Miközben az amerikai hajógyárak ma már alig látszanak a térképen, Washington egy merész fordulattal mégis visszatérne a tengeri nagyhatalmak közé – nem tömegtermeléssel, hanem önvezető hajókkal, zöldüzemanyagokkal és intelligens kikötőkkel. Az USA most arra készül, hogy ne csak hajókat építsen, hanem ő diktálja az új játékszabályokat is.
Miközben Európa a fenntarthatóságról beszél, a Távol-Keleten már rég tudják, hogy ki tartja majd kézben azokat a nyersanyagokat, amelyek nélkül a zöldfordulat csak papíron létezhet.
Az önálló európai védelmi képességek megerősítésével önálló európai hírszerzésre is szükség van. Brüsszel megoldása felvet egy-két bürokratikus problémát, illetve a tagállamok egyetértése sincs kőbe vésve.
Míg Brüsszelben évek óta arról szól a vita, hogy a szigorú költségvetési szabályok akadályozzák a beruházásokat, egy új kutatás kimutatta: pontosan fordítva van – a túladósodott országok szisztematikusan negligálják a jövőbe való befektetést.
Orbán Viktor washingtoni látogatása nemcsak diplomáciai áttörés, hanem politikai üzenet is volt a világnak: Magyarország nincs elszigetelve, sőt stratégiai megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal. A Trump–Orbán-csúcson született megegyezések új fejezetet nyithatnak a magyar–amerikai kapcsolatokban, ezzel átrajzolhatják Közép-Európa geopolitikai térképét.
Az ukrán elnök kétségbeesetten könyörög Európának a pénzügyi mentőövért. Brüsszel nem tudja teljesíteni az ígéreteit, mivel az EU tovább halogatja a döntést a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználásáról. Az uniós fővárosokban érthető módon a politikai óvatosság és a pénzügyi kockázatkerülés bénítja a döntéshozatalt – siettetve Ukrajna csődbe menetelét.
A modern kultúra iparszerűvé vált, a tartalom már nem műalkotás, hanem termék, a fogyasztó nem értelmez, hanem elfogyaszt. A kultúripari logika a digitális platformok korára optimalizálódott: lapozunk, kattintunk, félbehagyunk, és ezt ismételjük.
Pete Hegseth hadügyminiszter beszéde új korszakot nyit az amerikai hadiiparban és biztonságpolitikában. A Pentagon deregulációja, a termelés csúcsra pörgetése és a kongresszusi kontroll kiiktatása egyetlen célt szolgál: hogy az Egyesült Államok ismét úgy működjön, mintha háborúban állna.
Újra közzétesszük azt a márciusi cikket, amelyben Gordon Hahn azt állította, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy a front és vele együtt az ukrán hadsereg is összeomoljon, ami elvezethet az ország politikai felbomlásához vagy akár a területi szétszakadáshoz.
Valahányszor, amikor a nemzetközi rend látszólag szétesőben van, a külpolitikai szakértők leporolják Henry Kissinger műveit, és hangosan reménykednek egy újraalkotott bécsi kongresszusban. Leon Hadar szerint ennek nincs sok realitása.
Egy új felmérés szerint a lengyelek már nem olyan türelmesek az ukrán menekültekkel szemben, mint a háború kezdetekor. A feszültségek egyre gyakrabban ütköznek ki a mindennapokban is, pedig a migránsok a lengyel gazdaságot és a munkaerőpiacot is segítették.
Emmanuel Macron egy merész és kétségbeesett diplomáciai kísérletként meghívná Hszi Csin-pinget a 2026-os G7-csúcsra. A nyugati elitklub lassan elveszíti a geopolitikai súlyát, miközben a BRICS-országok gazdasági növekedésben már messze lehagyták. A francia elnök tehát azzal próbál életet lehelni a fórumba, hogy vendégül látja annak legnagyobb ellenfelét.
Ukrajna finanszírozása Európa próbatétele: a The Economist történelmi lehetőséget, a Brussels Signal erkölcsi kockázatot és veszélyes közös eladósodást lát. A vita tétje, hogy a segítség a békéhez közelít-e, vagy elnyújtja a háborút – és milyen áron vállalnak közös kockázatot az EU, köztük Magyarország adófizetői.
Trump alaposan megbolygatta az amerikai tudományos és akadémiai szférát. Számos tehetség – amely aranyat ér a technológiai versenyben – nehezebben talál munkát vagy ösztöndíjas helyeket az USA-ban. Ez Európának és Kínának egyaránt kapóra jöhet.
Washington a kreativitást, Peking az alkalmazást tartja a verseny kulcsának. Míg az Egyesült Államok a Big Tech laborjaiban tervezi a jövőt, Kína a gyárakban és városokban építi meg a saját MI-birodalmát – a kérdés ugyanis nem az, ki fejleszti ki előbb a szuperintelligenciát, hanem hogy ki tud gyorsabban valóságot teremteni belőle.
Véget érhet az eddigi leghosszabb kormányzati leállás az Egyesült Államokban, bár az anyagi következményekre senki sem lehet büszke.
Ernest Scheyder könyvében feltárja a modern kor új olajháborúját – ezúttal a föld mélyén rejlő lítiumért, rézért és más kritikus ásványokért zajlik a küzdelem. Miközben az elektromos járművek és a zöldenergia iránti éhség nő, a világ nagyhatalmai versenyt futnak az erőforrásokért. Az Egyesült Államok bányáit környezetvédelmi viták bénítják, Kína pedig már most uralja a feldolgozást.
A Hezbollah csendben újjáépíti iráni rakétakészleteit, miközben Izrael sorozatos légicsapásokkal próbálja visszafogni. A tűzszünet már csak papíron létezik – a felek kimerültek, de a következő háború küszöbén állnak.
Az amerikai elnöknek immár jéghideg a viszonya a multilaterális intézményekkel – kilép a nemzetközi szervezetekből és tüntetően nem vesz részt a csúcstalálkozókon. Utóbbi esetében egy-egy külpolitikai balhé mindig kényelmes ürügyként szolgál a távolmaradásra.
A modern kor megadta nekünk az anyagi biztonságot, de most, hogy effektíve nem kell küzdenünk a túlélésért, a szorongásaink és problémaink a társadalmi létben öltenek testet.
A világ tudományos és innovációs rendszere fordulóponthoz érkezett: a technológiai verseny intenzitása a hidegháború éveire emlékeztet.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 55 százaléka arra számít, hogy a politikai erőszak fokozódik a következő években, míg 24 százalékuk szerint bizonyos esetekben indokolt lehet az agresszió. A kutatás szerint a politikai erőszak már nemcsak szélsőséges jelenség, hanem egyre inkább elfogadottá válik a közvéleményben, különösen a fiatalabb generációk körében.
