Az egykori makedón uralkodó és hadvezér, III. Alexandrosz, akire az utókor méltán ragasztotta a „nagy” jelzőt, éles kardjával megoldotta a gordiuszi csomó kibogozhatatlanságát. Most Donald Trump próbálkozik hasonlóval az iráni Chabahar kikötőjével.
Az orosz sajtóban csüggedten kommentálták az új szír kormányzat előre borítékolható döntését, amely érvénytelenítette egy orosz építőipari vállalattal kötött, a tartúszi kikötő kezeléséről szóló megállapodást. Az orosz támaszpontok kérdésében még bizakodnak, de már keresik az alternatívát a Földközi-tenger térségében.
Az érintett felek csütörtöki közleménye szerint a kikötői munkásokat tömörítő szakszervezet és a üzemeltetők előzetes megállapodásra jutottak, ami azonnal véget vet a háromnapos sztrájknak, amely miatt leállt a hajózás az Egyesült Államok keleti partján és az Öböl-parton.
Amiről hetek óta beszélnek, valósággá vált. A Reuters hétfő esti híradásában tudósított, hogy az Egyesült Államok keleti és öböl-parti kikötői dolgozói kedd reggel sztrájkba lépnek. Hétfőn késő este lejárt a 45 000 kikötői dolgozót képviselő International Longshoremen’s Association (ILA) szakszervezet és az Egyesült Államok Tengerészeti Szövetsége (USMX) munkáltatói csoport közötti munkaszerződés, a tárgyalások pedig zsákutcába jutottak a bérezéssel kapcsolatban.
Megunta a holland város, hogy semmi haszna nem származik a böhöm nagy luxushajókon érkező turistákból, nem beszélve a szennyezésről, amit e járművek okoznak. A drasztikus tiltó rendelkezés a kiköthető hajók számának csökkentésével kezdődik, majd az óceánjárók teljes kitiltásával végződik.
Bárki, aki próbált már Ubert foglalni egy forgalmas napszakban, biztosan tapasztalta a fuvarmegosztó alkalmazás legkevésbé vonzó tulajdonságát: a túljelentkezéses árképzést. A túl sok utas és a túl kevés szabad autó miatt az A-ból B-be jutás ára megugrik. Valami hasonló sújtja jelenleg a globális hajózási ágazatot.
India és Irán 10 éves stratégiai jelentőségű megállapodást kötött az iráni Sabahar kikötő fejlesztésére és üzemeltetésére. Az USA-nak el kell fogadnia, hogy partnere, India a számára barátságtalan államnak tekintett Iránhoz közeledjen, mert így tarthatja sakkban Kínát a térségben. Ugyanis ha India lemond a Sabahar kikötőről, akkor azt Kína kaparinthatja meg.
Kína nyert meg egy mélytengeri kikötő építésére kiírt pályázatot a grúziai Anakliában, és ez lesz az első általuk épített és üzemeltetett megaprojekt mind Georgiában, mind a Fekete-tenger partján. Ez megerősíti Tbiliszi és Peking kapcsolatait, de mindenképp fura helyzetet teremt, hiszen a kikötő szerves része a tervezett Középső Folyosónak, amelyre az EU-ból egyre nagyobb figyelem irányul.
Cikksorozatunkban olyan államokat, úgynevezett szellemországokat vizsgálunk meg, amelyek bár nincsenek a térképen, a valóságban létező, önálló entitások. Saját pénzük, kormányzatuk, útlevelük, valamint saját kultúrájuk van, azonban a nemzetközi közösség tagjai nem ismerik el őket. Sorozatunk első állomása Afrika keleti része, Szomália. Az ország a modern kori kalózkodás miatt vált ismertté, de egy másik figyelemre méltó jelenséggel is büszkélkedhet, ugyanis a nyugati felén helyezkedik el egy önmagát irányító állam, Szomáliföld.
A balti országok erősen beleálltak a háborús retorikába, az orosz Vzgljad portál pedig vizsgálta a balti vasúttársaságok helyzetét. Bizonyosan van elfogultság az írásukban, de reálisan szemlélve túl nagyot nem lódítanak.
