A 90 napos „vámtűzszünet” örvényként szívja fel a fuvarkapacitást. A lecsökkent tarifák miatt az amerikai cégek versenyt futnak, hogy a megrendeléseik még augusztus előtt partot érjenek. A kereskedelmi infrastruktúrát váratlanul érte a helyzet, így a magasabb fuvardíjak és a késések tovább fokozzák a bizonytalanságot.
India és Pakisztán újabb fegyveres összecsapása a térség instabilitását, a nukleáris kockázatokat és a nagyhatalmi versengést élezte: egykor itt húzódott a brit és az orosz cári birodalom ütközőzónája, és most sincs ez másképp, miközben a geopolitikai következmények Európára is átterjednek.
Pekinghez köthető hackercsoport törte fel a prágai külügy hálózatát – állítja a cseh kormány.
Amikor a hatalmas nemzetek elkezdik félni és tagadni a jövőt – ahogy ezt manapság Amerika teszi –, a történelmi példák azt mutatják, hogy ekkor már stagnálnak, és közeledik a bukás – állítja Noah Smith.
Hét év után újra nőtt a kínai tőkebefektetés Európában: a Merics és a Rhodium Group frissen publikált tanulmánya szerint tavaly 47 százalékkal ugrott meg az Európába irányuló kínai FDI, főként az EV-projektek révén. Magyarország a fő célpont, de a lendület törékeny.
Az USA és Kína kereskedelmi párbaja már az egész ázsiai ellátási lánc idegszálait feszegeti. A régió ma úgy lavíroz a két nagyhatalom között, mint kötéltáncos a szélben: minden lépés egyre kockázatosabb.
Donald Trump bejelentette a Golden Dome űralapú rakétavédelmi rendszer elindítását, amely a hidegháború „csillagháborús tervének” modern újraértelmezése. A védelmi cégekkel a háta mögött felelevenedő projekt becsült értéke 175 milliárd dollár, de a végső ár akár 831 milliárdra is rúghat.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között továbbra is zajlanak a szakértői tárgyalások, hogy a felek a jövő hónapban politikai szinten is asztalhoz üljenek egy vámmegállapodás érdekében. Az EU engedhet a Kína-politikájában, ám vannak olyan pontok, amelyek az egyeztetések során tabu tárgyát képezik.
Milorad Dodik elítélése újabb hullámot vetett a daytoni megállapodások mentén szervezett állam geopolitikai törésvonalain. A döntés hátterében Washingtonnak a Nyugat-Szerbia bekerítésére és az orosz befolyás Balkánra való visszatérésének megakadályozására irányuló stratégiája áll.
Nem volt hiába a nagy moszkvai parádé. Az Orosz Állami Űrügynökség (Roszkoszmosz) és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) május 8-án együttműködési memorandumot írt alá egy holdra telepítendő atomerőmű építéséről.
Az amerikai gazdaságot a fenntarthatatlan államadósság, a dollár elértéktelenedése közepette emelkedő kötvényhozamok és a kereskedelmi feszültségek egyaránt szorongatják. Eközben a külföldi tőke jelentős mértékben áramlik Kínába, ami egy újabb jele annak, hogy Peking továbbra is állja a kereskedelmi háború küzdelmeit, sőt akár profitálhat is belőle.
Az Egyesült Államok olyan ukrajnai rendezési terveket erőltet, amelyek Moszkva számára elfogadhatatlanok. A konfliktus hátterében az új, többpólusú világrend kialakulása áll, amelyet Washington nem hajlandó elismerni, és amely gyökeresen átalakítaná az eddigi euroatlanti biztonsági rendet.
Az USA és Kína Európát megelőzve döbbent rá a Grönland alatt lapuló értékes nyersanyagforrások jelentőségére, és már meg is kezdheti a ritkaföldfémek kitermelését.
Az Európai Unióban nemcsak az USA és Kína közötti vámháború, hanem az utóbbi növekvő kereskedelmi többlete is újabb aggodalmakat kelt azzal kapcsolatban, hogy a 27 tagország könnyen válhat az olcsó áruk dömpingterületévé.
A BYD kínai elektromos járműgyártó vállalat európai központját Hollandiából Magyarországra, Budapestre helyezi át, ami nagymértékben járul hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához, és jelentős előrelépést jelent a technológiai és ipari fejlesztésben.
Hszi Csin-ping moszkvai látogatása előrevetítette, hogy egy nagy egyezség születik Kína és Oroszország között. Az orosz elemzők is úgy vélik, hogy nőtt az esélye annak, hogy még az idén aláírják a szerződést a Szibéria Ereje 2 vezetékről.
A fellángoló kereskedelmi háború egyre fontosabbá teszi a gazdasági diverzifikációt Kína számára. Ezt és a globális délen betöltött vezető szerepét erősíti a brazil elnök által kitűzött stratégia, amelynek köszönhetően Kína könnyebben fokozhatja jelenlétét Dél-Amerikában. Peking gazdasági hatalma ráadásul egyre inkább kiterjed a Karib-térségre is.
Május 12-én a magyar Danube Institute szervezett elsőként nemzetközi konferenciát az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) sokat emlegetett víziójának megvalósítása témájában. A konferencián gyakorló politikusok, üzlet- és szakemberek osztották meg tapasztalataikat.
A hétvégén elindultak a vámtarifa-tárgyalások az USA és Kína között. Kína ezt megelőzően drasztikus vámokat vetett ki az Indiában gyártott rovarölő szerekre, mutatva, hogy ő sem fél alkalmazni a gazdasági fegyvereket.
Bár az amerikai vámok jelentős bizonytalanságot gyakoroltak a piacokra, Kína áprilisban képes volt fenntartani az exportnövekedést. A kereskedelmi teljesítmény a magas vámok ellenére meghaladta az elemzők várakozásait.
Peter Zeihan geopolitikai szakértő szerint a dráguló finanszírozás, az állami támogatások csökkenése és Trump magas vámjai újraírhatják az amerikai zöldenergia-szektor jövőjét.
Ázsia legnagyobb gazdaságai olyan lépésre szánták el magukat, amely az amerikai dollártól való eltávolodásukat jelzi. Május 4-én az ASEAN+3 tagjai bejelentették, hogy elfogadtak egy gyors pénzügyi mechanizmust, amely elsőként fogja alkalmazni a regionális valutákat, beleértve a jüant.
Andrew Korybko szerint Putyin és Hszi Csin-ping egy nagyszabású megállapodást hozhat tető alá arra az esetre, ha az USA által közvetített ukrajnai béketárgyalások kudarcot vallanak.
Az egymással szembeni vámok kölcsönös enyhítését jelentette be Donald Trump és Keir Starmer. A még pontosításokra szoruló megállapodás értelmében a brit autó- és acélipar, illetve az amerikai marhahús- és etanoltermelők is engedményeket kapnak. Trump vámhadjárata óta ez az első sikeres vámegyezmény, ami további hasonlókat vetíthet előre.
/A hét ábrája
Május 3-án ismét diadalmaskodott az 1959 óta kormányzó Népi Akciópárt Szingapúrban. Lawrence Vong miniszterelnök vezetésével a kormány fő feladata most az lesz, hogy az USA és Kína egyik legfontosabb kereskedelmi partnereként és az egyik legnagyobb kereskedelmi csomópontként a vámháború közepette is stabilizálja a gazdasági viszonyt mindkét nagyhatalommal.
Az India–Közel-Kelet–Európa-gazdasági folyosó (IMEC) célja, hogy alternatívát kínáljon a kínai BRI ellen, az Arab-öböl és a Közel-Kelet érintésével összekötve Indiát Európával, különösen Róma és Athén gazdasági szerepét növelve. Az IMEC sikere új gazdasági egyensúlyt is hozhat az EU-ban.
A Trump-féle vámfenyegetés sem volt elég, hogy a Nike hazahozza az USA-ba a cipőgyártást – még a robotok is kudarcot vallottak.
A kritikus ásványok kínai exportkorlátozása és tilalma valóban a legérzékenyebb pontján találhatja el az Egyesült Államokat. Kína, ha igazán bedühödik, az amerikai fegyveripar ellátási láncainak háromnegyedét is megbéníthatja.
A Trump-féle vámháború miatt az Apple azt tervezi, hogy 2026 végére az Egyesült Államokban eddig évente 60 milliós nagyságrendben értékesített iPhone-jai teljes mennyiségét Indiából szerzi be.
