A ritkaföldfémekhez való hozzáférés a Kínával való növekvő feszültségek miatt az USA-ban is a jövő nagy kérdése. Az Egyesült Államok jelenleg a ritkaföldfémek 80 százalékát importálja Kínából. Új szabadkereskedelmi megállapodások a láthatáron?
A Quad-országok (Ausztrália, Japán, India és az USA) egy újabb együttműködéssel tartanák szemmel Kína csendes-óceáni aktivitását.
A ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a technológiai fejlődéshez és a zöldátálláshoz. Ezt a piacot viszont Kína uralja, az EU a ritkaföldfémek 98 százalékát az ázsiai országból importálja. A függőség csökkentésére az EU ritkaföldfém-stratégiát mutatott be.
Kína fél évszázada tartó fokozatos megerősödése a geopolitikai hatalom erőegyensúly-eltolódásához vezetett. A 2010-es évekre gazdaságilag betagozódott a legerősebb állam, az Egyesült Államok mögé, és úton van a világgazdaság központi pozíciója felé. A Trump elnök által 2018-ban megindított kereskedelmi háború – korábbi sikertelensége ellenére – a 2023. január 1-től bevezetett inflációcsökkentő törvénnyel új lendületet adott a két fél rivalizálásának. A két nagyhatalom közötti viszály közvetlen és közvetett módon egyaránt kihat az Európai Unióra. Az EU-nak mérlegelnie kell a lehetőségeit, de megfelelő külgazdasági politikával akár még profitálhatna is a versengésből.
A világhírű nyelvész, filozófus egy interjúban úgy fogalmazott: Európa hanyatlása borítékolható, ha az USA által irányított rendszer része marad.
A jövő egy olyan piacon dől el, amelyet Kína ural. Ez a ritkaföldfémek piaca. Mi a megoldás?
„Hogy lehet az, hogy az EU nem tudta, nem tudja megvédeni magát, elősegíteni a béke ügyét, és kezelni ezt a gazdasági válságot?” – tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter az MCC által szervezett Budapest Peace Forum nyitó előadásában.
Rengeteg, sokszor már aktívan használt gépünk, vegyületünk van az időjárás befolyásolására. Bár esőt fakaszthatunk, a jégverési kárt csökkenthetjük, ám az üvegházgázok megkötésére, a felmelegedés mérséklésére csak ötletek vannak. Itt még nincsenek meg a nagy léptékben működő technológiák.
A globális stabilitás korszaka a végéhez közeledik Európa kárára: az orosz–ukrán háború, a kínai–amerikai rivalizálás és az új középhatalmak felemelkedése mélyreható átrendeződést idéz elő.
A Nyugat által ismételgetett „kockázatmentesítés” Peking szerint csak egy terminológiai tévedés. Mindegy, minek nevezik, Washington célja Kína elszigetelése és kiszorítása a globális piacról.
Egyre újabb területekre terjed ki a két szuperhatalom – az USA és Kína – versengése.
Mexikó és Kína is máshonnan vásárolná a kukoricát. Az ukrajnai háború felbolygatta a piacot, Kína új beszállítókat keres, Mexikó pedig kitiltaná az amerikai GMO-kukoricát.
A Kína, Brazília, Oroszország, India és Dél-Afrika alkotta BRICS-csoport nyári csúcstalálkozóján tárgyal az új tagországok felvételéről. Eddig összesen 19 állam jelezte csatlakozási szándékát.
Washington és Brüsszel még mindig nem értik az alapokat: kevesebb kioktatást, több befektetést! Kína évtizedes előnyre tett szert, mert tisztában van az afrikai helyzet kezelésének módszerével.
Több mint egy év után világos, hogy az orosz–ukrán háborúnak nem lesznek győztesei. A megoldást a tűzszünet és a béketárgyalások jelentik.
Tajvan Európától távol van, nem kell szolgai módon másolni az Egyesült Államokat, és az uniónak stratégiai autonómiát kellene követnie. A kínai látogatása után tett Macron-nyilatkozat alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, a liberális sajtó szétcincálta a francia elnök állásfoglalását. Az amerikai média szerint Macron egyszerűen a kínaiak kedvében akart járni.
Egy francia parlamenti képviselő utalt erre, amikor a Foreign Policy hasábjain úgy fogalmazott: a washingtoni vezetőknek szembesülni kellene egy kényelmetlen igazsággal. Azaz, hogy egy önálló EU jobb partner, mint egy függő.
Bajban van Franciaország egyik jelképe, a bordeaux-i vörösbor. Olyan sokat termelnek, hogy több millió hektoliter bor eladatlanul hever a gazdák pincéiben.
A szigetország óriásit álmodik: két éven belül mélytengeri bányászatba kezd, hogy ritkaföldfémekhez jusson. Technológia még nincs, de az ambíciók nagyok.
Az USA bővítené a Kína-ellenes blokkot. Ez egyelőre inkább kevesebb sikerrel megy.
Litvánia, Észtország és Lettország kilépnek a 16+1 együttműködésből.
A volt német külügyminiszter szerint ötpólusú világrend jön.
Peking sok borsot tör az USA orra alá gazdasági téren (is), de van egy szegmens, amelyben Amerika mintha végképp összezavarodott volna, a lemaradása pedig máris szakadéknyi vetélytársához képest: a kereskedelem.
A Balin tartott G20-csúcs fontos tanulságokkal szolgál.
Ezt persze nem tudja megtenni, de a függőségi viszony csapdahelyzetét mindenképpen el akarja kerülni. Scholz kancellár Vietnámra, Szingapúrra és Indonéziára is kacsintgat, lássuk, lesz-e valami a flörtölésből?
A sok pontból kiépített, kiterjedt töltőhálózat nagyobb hatótávolságot eredményez az e-járműveknek, ez az előny pedig villámgyorsan tolja fel az eladási mutatókat.
A szigetország pénzügyminisztere elkötelezett a Kína-függőség csökkentése iránt.
Afrika számos országa világhatalom lehetne az elektromos járműiparhoz nélkülözhetetlen ásványok bőséges lelőhelye miatt, mégsem az. A lítiumra, nikkelre és kobaltra éhező országok ugyanis pont azt csinálják, amit a középkor óta mindig: nyersanyagot szállítanak haza, amiből Afrika nem sokat profitál.
Oroszország még mindig a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de ha a háború tovább tart, le is kerülhet a dobogóról. Kína azonnal észrevette a piaci rést, és már meg is célozta Moszkva helyét a piacon.
Az USA Tajvan védelmére adja ezt az összeget, de még azok is megszavazták a javaslatot, akik egyébként ellenzik.
