Tajvan stratégiai jelentősége óriási: a globális chipipar szíve, a kínai–amerikai szembenállás szimbóluma és egy potenciális háború gyújtópontja. Ahogy Peking határozottabbá válik, Washingtonnak pedig egyre több a gazdasági konfliktusa Kínával, megfogalmazódik a kérdés: elkerülhető a fegyveres összecsapás, vagy a 21. század első nagyhatalmi háborúja a Tajvani-szorosban fog elkezdődni?
Áttörést értek el a kínaiak az elektromos hadviselés területén. Korábban, ha egy hadsereg zavarni akarta az ellenség kommunikációját, olyan elektromágneses vihart generáltak, amely saját állásaikat sem kerülte el. Az új kínai technológia lehetővé teszi, hogy megóvják a baráti erőket a zavaró jelektől.
A kínai kormány gyorsan cáfolta, hogy békefenntartó katonákat küldenének Ukrajnába. Vannak, akik szerint jó ötlet lenne – valójában csak tovább bonyolítana a helyzeten.
Az USA becslése szerint Peking 2030-ra már több mint 1000 nukleáris robbanófejjel fog rendelkezni.
Peking 400 milliárd dollárt felejtett el megemlíteni, amikor a védelemre költött éves büdzséről beszélt. Apró baki mindig előfordulhat, ez azonban nem az a kategória egy olyan ország esetében, amely ellen egyébként is fegyverkezik az Egyesült Államok.
