Kína végérvényesen zöldtechnológiai hegemóniára tör a fejlődő világban és Európában is – ez a lényege a Belémben tartott COP30 klímacsúcsot követő nyilatkozatnak, amit az ázsiai ország delegációjának a vezetője tett.
A COP30 Belémben az utolsó pillanatokban is komoly döntések nélkül vergődik, miközben a fosszilis kivezetés és a klímafinanszírozás kulcskérdései továbbra is teljesen megrekedtek. A konferenciát ráadásul súlyos hitelességi válság kíséri.
Hétfőn kezdődött az Amazonas vidékének szívében a COP30 klímacsúcs. A 2015-ös párizsi egyezmény óta talán a legkritikusabb fordulópontnak lehetünk tanúi a napokban. A csúcsvezetői részvétel drámai visszaesése és a nemzeti klímatervek késedelme kérdésessé teszi, hogy a csúcs túlléphet-e a szokásos retorikán.
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.
Hazánk rendkívül hatékonyan cselekszik az energiaátállás és a klímasemlegesség megvalósítása érdekében. A 2030-as klímacélokat már korábban elérhetjük, és ezt a kormány által a zöldenergia támogatására bevezetett intézkedések is elősegítik. Erről beszélt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a dubaji klímacsúcson.
Az idén Dubajban megrendezett ENSZ Éghajlatváltozási Konferencián Novák Katalin köztársasági elnök és egyedüli magyar kiállítóként a kecskeméti Neumann János Egyetem tett látogatást.
A magyar kormány minden lehetőséget megragad a zöldenergia termelésére és tárolására, hogy a világgazdaság zöldátállásának egyik nyertese lehessen – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a COP28 klímakonferencián.
Tíz vezető fejlesztési bank fogadta meg a COP28 klímacsúcson, hogy növelik klímavédelmi erőfeszítéseiket. A csoport – amely a Világbankot és regionális partnereit is magában foglalja –képviselői szerint egyre nehezebb biztosítani az élhető környezetet a Földön.
Közel 200 ország küldöttei gyűlnek össze ezen a héten a COP28 klímacsúcson Dubajban. A konferenciának otthont adó Egyesült Arab Emírségek reméli, hogy egy olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőt teremthetnek, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól sem zárkózik el.
A klímasemlegességhez vezető út ambiciózusnak és járhatónak tűnt 2015-ben, a Párizsi Egyezmény aláírásakor. Nyolc évvel később szembe kell nézni a valósággal és azzal, hogy több volt a locsogás, mint a tett. A kereskedelmi háborúk árnyékában egy kulcsmondat maradt: egyedül egyetlen ország sem képes kezelni a klímaváltozást.
Az őshonos közösségek ősi életmódja és az a föld, ahol ezt megvalósítják, gyakran szenved a klímaváltozást előidéző globális gazdasági tevékenységek következményeitől. Közeledve a november 30-án kezdődő COP28-hoz, idézzük fel, mi történt a tavalyi egyiptomi COP27 klímaváltozási konferencián, amelynek a fő kérdése, hogy a modern társadalom miként tudja elkerülni a saját pusztulását. Az őslakosok ismeretei, amelyek tudományosan is hasznosíthatók, válaszokat kínáltak erre a kérdésre.
Az amerikai elnök rendkívül kimerült az izraeli háború okozta feszültségben, így el sem megy az ENSZ-klímacsúcsra. A Fehér Ház szerint tavaly már úgyis volt.
Az elmúlt pár napban zajlott Egyiptomban a COP27-klímacsúcs.
