Európa vízkészletei apadnak: bő két évtized műholdas adatai igazolják a klímaválság hatását.
A University College London (UCL) tudósai szerint Dél-Európa nagy területei egyre szárazabbak, ami különösen a mezőgazdasági és ipari vízellátásban hozhat súlyos problémákat.
A klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem mélyreható egészségügyi következményekkel jár – állapítja meg a Lancet Countdown friss kutatása, amely súlyos globális trendeket mutat be.
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
A klímaváltozás gazdasági hatásait már három éven belül érezhetjük. Az ugyanis egy jegybankokat tömörítő pénzügyi szervezet szerint 2028-ig 2,8 százalékpontos globális GDP-visszaesést is okozhat.
Az innováció és a tudomány szerepe kulcsfontosságú a klímaválság kezelésében, de valódi változást csak akkor érhetünk el, ha az új technológiák a gyakorlatban is megvalósulnak.
Csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet az emelkedő globális átlaghőmérséklet, a csapadék változékonysága és a hasonló időjárási anomáliák – derül ki a Capgemini tanácsadó cég minap közzétett tanulmányából. Az agrárszektor digitalizációja enyhítheti ezeket a veszélyeket, ám 2050-re a növények termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a termelésre, ha nem változtatunk.
A repülőkbe szánt üzemanyagok fenntarthatóbbá tétele igen vontatottan halad. Mi több, ha meg is valósul, akkor sem sokat érnek a bioüzemanyagok, hiszen az élelemtermeléstől vagy az erdősítéstől vesz el földterületeket. Azaz a zöldkerozin (sustainable aviation fuel, fenntartható repülő-üzemanyag, röviden SAF) ábrándja nem más, mint egy újabb greenwashing, ami elfedi a légi közlekedésből származó növekvő mértékű szennyezés tényét.
Csak Kínában 1950 óta 4500 százalékkal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Van miért kapkodni a világnak.
Még 2019-ben az Európai Parlament klímavészhelyzetet hirdetett ki, és egy határozatban rögzítette, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 55%-kal kell csökkenteni 2030-ig, valamint 2050-ig el kell érni a klímasemlegességet, azaz a nettó szén-dioxid-kibocsátást nullára kell redukálni.
