A vízhiány okozta kihívások együttműködéssel, innovációval, stratégiai tervezéssel, valamint a magyar vízügyi szakértelem hozzájárulásával megoldhatók – jelentette ki a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezérigazgatója.
Egy kutatócsoport a világ 16 városában megvizsgálta, miképp változott a patkányok száma, illetve mik azok a tényezők, amik hozzájárulnak a szaporodásukhoz. Elemzésük szerint e rágcsálók számának növekedése az éghajlat felmelegedésével, az urbanizációval és az emberi populációval függ össze.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió stabilitását veszélyezteti a súlyos vízhiány, a mezőgazdasági terméshozam érdemi csökkenése, a part menti városok klímakockázatai, és miközben a napenergia-kapacitás 25 százalékos növekedéssel, 19,2 GW-ról 24 GW-ra nőtt, miközben a térség alig kap klímafinanszírozást.
A Microsoft megállapodást kötött a brazil Re.green startuppal az amazonasi erdők helyreállítására, amely során 25 év alatt 3,5 millió szén-dioxid-kreditet vásárol. A technológiai óriás ezzel próbálja ellensúlyozni az energiaéhségét.
A Dél-Kaliforniát sújtó futótűz nemcsak a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet és arra, hogy egyre szaporodnak a katasztrófák, hanem arra is, hogy mindezt egyre nehezebben tudják lekövetni a biztosítótársaságok, ezért emelik a kötvények árait, az ügyfelek pedig egyre nehezebben juthatnak hozzá a kárigényükhöz.
Friss, új megközelítésű kutatások szerint máris elérhette a 1,5 fokot az átlaghőmérséklet emelkedése – derül ki a Reuters anyagából.
A tél átalakul: évente átlagosan hét fagyos napot veszítünk világszerte. Európa egyes részein, például a balti államokban ez a szám már meghaladja a három hetet. Az „elveszett téli napok” a klímaváltozás kézzelfogható jelei, amelyeket 44 országban rögzítettek az elmúlt évtizedben – derül ki a Climate Central friss tanulmányából.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Klímaváltozás rovat „nyertese” arról szól, hogy a közel-keleti konfliktusok mekkora környezeti lábnyomot hagynak maguk után.
Az atomenergia-ipar reneszánszát éli, amit a klímaváltozás és az energiabiztonság iránti növekvő igény, valamint a technológiai óriások és kormányok stratégiai beruházásai táplálnak. Azonban nem mindenki támogatja a felhasználását.
A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos lépés, de nem a várt áttörés.
Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
A G20-ak vezetői két napra Brazíliában gyűltek össze, ahol változatlanul a gázai és ukrajnai háborúk voltak a középpontban. Közös nyilatkozatban sürgették emellett az éghajlatváltozás és a fejlesztés terén való együttműködést, kiegészítve a szegénység elleni globális küzdelemmel. A riói csúcstalálkozó Lula da Silva brazil elnök előzetes terveivel ellentétben különös hangsúlyt fektetett a geopolitikai feszültségek kezelésére, felkészülve egyben Trump visszatérésére is.
A COP29 deklarált, igen hangzatos célja, hogy a résztvevők egyértelmű, mérhető és ambiciózus kötelezettségvállalásokat fogadjanak el a klímaváltozás elleni intézkedések terén, vagy legalább mozduljanak el azok szélesebb körű betartatása irányába. E feladat része a klímavédelmi finanszírozás emlegetett növelése, így 2025-re a jelenlegi források tízszeresére kívánják emelni a költségkeretet.
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.
A gyémántpor légkörbe juttatásával hűsíthetjük a bolygót, ám ez a módszer jelentős anyagi és technikai kihívásokkal jár. Léteznek azonban más alternatív megoldások is.
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
Az innováció és a tudomány szerepe kulcsfontosságú a klímaválság kezelésében, de valódi változást csak akkor érhetünk el, ha az új technológiák a gyakorlatban is megvalósulnak.
Globálisan elfogadott az a szén-dioxid-narratíva, miszerint csak a kibocsátások folyamatos emelkedése az oka a klímaváltozásnak. Erre ráépült már egy komoly iparág, kereskedelmi elszámolási rendszer, többen komoly üzletet csinálnak belőle, miközben ez az elmélet feloldozást nyújt a túlzott fogyasztásra is. Augusztusban Ned Nikolov és Karl Zeller publikálták tanulmányukat, amely szerint a közelmúltban bekövetkezett felmelegedés nem a növekvő szén-dioxid eredménye.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza szerint Európa valamiféle válságba került, míg a Közel-Keleten és Afrikában az Izrael körüli konfliktus és az aszályok fenyegetik a gazdaságokat. Oroszországnak eközben – továbbra is úgy tűnik – meg sem kottyannak a szankciók.
Lula zöldcélokat tűzött ki Brazília számára, az Amazonas védelmét ígérve. Ez részben sikerült is, az ország vezet a G20-ak között a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tekintetében, amely 2023-ban az áramtermelés 89 százalékát biztosította. Ugyanakkor az ország olajkitermelésének jelentős növelését is tervezi, ami ellentmondást szül.
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű növekedése teljesen új irányba tereli az USA energiapiacát. A technológia fejlődésével a villamos energia iránti igény jelentősen növekedett, ami újra a fosszilis tüzelőanyagokra helyezte a hangsúlyt. De vajon ez hogyan egyeztethető össze az Egyesült Államok környezetvédelmi céljaival?
A Bain & Company friss kutatása szerint idén a cégvezetők figyelme a fenntarthatóságról más, sürgetőbb témákra terelődött. Az infláció, a mesterséges intelligencia fejlődése és a geopolitikai bizonytalanságok adják ma a vezetői stratégiaalkotás központi témáit. Ám a fogyasztók és az ügyfelek számára egyre fontosabb a zöldszemlélet – jegyzik meg a kutatók. Az S&P 500 index értékét 6 ezermilliárd dollárral csökkentheti a klímaváltozás, ám a vállalatok 30 százaléka egyelőre nem éri el kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait.
A felhőmagvasítás története az 1940-es évekre nyúlik vissza. Először katonai célokra használták, de később az ENSZ ezt betiltotta. A technológia békés felhasználása fejlődik, a jövőt illetően azonban kérdéseket vet fel: milyen hatással lesz hosszú távon a környezetre, és elmélyítheti-e a gazdasági egyenlőtlenségeket, vagy kirobbanthat-e akár háborúkat?
Az elmúlt években elszabadultak az élelmiszerárak, amelyek közvetlen a Covid után megugrottak, majd 2023-ban kicsit visszaestek, de a kiskereskedelemben ebből csak a gyors emelkedést tapasztalhattuk. Az árak alakulását több dolog is befolyásolta, persze a klímaváltozás szintén kivette a részét. Sajnos várható, hogy az áringadozások velünk maradnak.
Ahogy a hőmérséklet évről évre melegebbé válik, egyre több háztartás kénytelen légkondicionálót használni, hogy elviselhetővé tegye a hőséget. Azonban a hűtés nemcsak kényelmet nyújt, hanem jelentősen növeli az energiaigényt is. Ez megterheli a villamosenergia-hálózatokat és fokozza a klímaváltozást. Mely országok vezetnek ebben a „versenyben”, és mik lehetnek a következmények hosszú távon?
A világ szárazföldi felszínének közel fele ma már szárazságtól sújtott aszályos földnek minősül, és egy új kutatás szerint ezek a területek felgyorsítják a saját növekedésüket.
A magyar faipar helyzete továbbra is válságos, sürgős beavatkozást igényel. A támogatások elmaradása miatt a szociális tüzelőanyag-program például egyre kevésbé tudja kielégíteni a vidéki, energiaszegénységben élő családok igényeit. Az 5 milliárd forintos keret megduplázása nemcsak az ő téli fűtésüket biztosítaná, hanem a faipari vállalatok számára is létfontosságú keresletet generálna, ezzel megőrizve munkahelyeket és élénkítve a gazdaságot. Az állam számára ez a lépés szinte költségmentes lenne, hiszen a tűzifa túlnyomó része állami erdőgazdaságokból származik.
Peking egy óriási napenergia-projektet indított Belső-Mongólia sivatagos területein, hogy egyszerre küzdjön az elsivatagosodás ellen és termeljen hatalmas mennyiségű tiszta energiát.
A University College London (UCL) kutatása szerint a 11–14 éves lányok 44 százaléka gyakran aggódik a klímaváltozás miatt, míg a fiúk körében ez az arány csak 27 százalék. A felmérés azt is megállapította, hogy a diákok mindössze 31 százaléka lát karrierlehetőséget a klímaváltozás tanulmányozásában, és csupán 17 százalékukat érdekli egy fenntarthatósági pálya.
A legújabb kutatások szerint 2020-hoz képest meredek ütemben, 2050-ig akár kétszeresére nőhet a globális zöldenergia-igény. Ehhez minden szektor hozzátesz majd, főként a nehézipar és a közlekedés villamosítása, valamint a mesterséges intelligencia és más összetett technológiák használatának elterjedése.
