Az idei COP 29 klímacsúcs előtt Kína Brazíliával, Dél-Afrikával és Indiával karöltve újból felszólította a fejlett gazdaságokat az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának növelésére, ezzel biztosítva a fejlődő világ zöldátállásának támogatását. A legnagyobb kibocsátásért felelős fejlett gazdaságok azonban éppen szélesíteni kívánják a hozzájárulók körét, hogy csökkentsék a költségvetési terheiket.
Egy új tanulmány szerint ha nem teszünk többet az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott globális felmelegedés lassítására, az hatalmas tőzsdei korrekciót hozhat: akár 40-50 százalékot is lefaraghat a globális részvényértékekből.
A Yale Egyetem frissített metodikájú zöldindexe, az EPI szerint a kibocsátás csökkentésére tett nemzetközi erőfeszítések eddig nem sok eredményre jutottak. Főleg a globális dél államai szennyezték gyorsuló ütemben a légkört az elmúlt években.
Csökkenő terméshozamokhoz és a növények erősödő sérülékenységéhez vezet az emelkedő globális átlaghőmérséklet, a csapadék változékonysága és a hasonló időjárási anomáliák – derül ki a Capgemini tanácsadó cég minap közzétett tanulmányából. Az agrárszektor digitalizációja enyhítheti ezeket a veszélyeket, ám 2050-re a növények termesztésére alkalmas területek 10 százaléka válik alkalmatlanná a termelésre, ha nem változtatunk.
Bár sci-finek tűnhet, már javában zajlanak a kísérletek: egy friss tanulmány szerint az éghajlati modellek azt mutatják, hogy az USA nyugati partjának lehűtése a „felhőfényesítés” technológiájával a jelenlegi körülmények között működhet, de egy jövőbeli forgatókönyv szerint súlyos, nem szándékolt következményekkel is járhat. A tudósok nemzetközi szabályozásra szólítanak fel.
Az egy hete Mexikó elnökévé választott Claudia Sheinbaum lesz az első nő ebben a tisztségben, és a legelső tudós, aki megkapta a felhatalmazást, hogy egy latin-amerikai országot irányíthasson. Egyesek attól tartanak, hogy elődje, az idén 70 esztendős Andrés Manuel López Obrador nyomdokaiba lép, és bábként kiszolgálja majd politikai környezetét. Sheinbaum azonban okosabb ennél.
A globális tengeri iparág karbonkibocsátásának mérséklése akár négymillió új zöldállás létrejöttét is elősegítheti – derül ki a Global Maritime Forum és az Arup által közölt tanulmányból.
Egy Amerikában megjelent tanulmány szerint az óceánok emelkedő hőmérséklete és a víz sótartalma javíthatja a tengeralattjárók lopakodóképességét, így nehezebb lesz felderíteni az egyre jobb rejtőzködéssel ellátott tenger alatti szörnyeket.
A szélsőséges időjárás következtében 2023-ban a világ bortermelése 10 százalékkal, 237,3 millió hektoliterre csökkent. A legtöbb bortermelő ország számára a tavalyi igencsak rossz év volt, kivéve Franciaországot, ahol a borászok 4 százalékkal többet termeltek. Spanyol- és Olaszország nagymértékben megszenvedte az időjárás szeszélyeit. Eközben a világ borfogyasztása is apadt.
A globális felmelegedés és az általa okozott aszály arra kényszerítette a panamaiakat, hogy drasztikusan csökkentsék a forgalmat az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti átjárón. A csatorna óriási zsilipekkel működik, az ezeket tápláló édesvízből azonban drámaian nagy a hiány.
Christine Lagarde szerint, ha Trump visszatér a Fehér Házba, több területen is konfliktust fog szítani az Európai Unióval. Első helyen a kereskedelmi protekcionizmust, a NATO támogatását és a klímaváltozás elleni küzdelmet említette.
Január 15. és 19. között minden szem a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójára szegeződik. A világ legbefolyásosabb elméi gyűlnek össze, hogy közösen nézzenek szembe olyan sürgető globális kihívásokkal, mint a béke biztosítása, a klímaváltozás kezelése és a technológiai forradalom kontrollja egy jobb jövő érdekében. Lássuk, mi várható az idei WEF-től!
Miközben sorakoznak a baljós jelek arról, hogy a föld egyre több régiója élhetetlenné válik, az emberiség elsősorban a technológiai megoldásokban bízik. Meg kellene teremteni az egyensúlyt az energiabiztonság és a kibocsátáscsökkentés között, és ebben nagy szerepet kaphat geomérnökösködés. Persze e körül is vita folyik, hogy mennyiben nyúlhat bele az ember a bolygónk folyamataiba, legyen szó a szén-dioxid eltávolításáról vagy a földre érkező napsugárzás kezeléséről.
Négy tulajdonság szükséges: demográfia, édesvíz, ipar és stabilitás, amelyek képesek válságállóvá alakítani egy régiót vagy térséget a klímaváltozás kellős közepén. Az USA-ban található Michigan állam márpedig hordozza magában ezt a négy tényezőt, így válhat az Egyesült Államok meghatározó régiójává 2050-re, véli Parag Khanna geopolitikai és globalizációs szakértő.
A héten közel 200 országból több mint 70 ezer ember érkezett Dubajba, a COP28 klímacsúcsra, hogy a bolygó sorsáról tanácskozzanak. Az esemény a különböző állami klímaprogramok versenyterévé is válik majd.
Az őshonos közösségek ősi életmódja és az a föld, ahol ezt megvalósítják, gyakran szenved a klímaváltozást előidéző globális gazdasági tevékenységek következményeitől. Közeledve a november 30-án kezdődő COP28-hoz, idézzük fel, mi történt a tavalyi egyiptomi COP27 klímaváltozási konferencián, amelynek a fő kérdése, hogy a modern társadalom miként tudja elkerülni a saját pusztulását. Az őslakosok ismeretei, amelyek tudományosan is hasznosíthatók, válaszokat kínáltak erre a kérdésre.
Hogyan térítette el az éghajlati politikát az elit közgazdászok egy klikkje, amely főképp a magasabb matematikára épít? Számításaik szó szerint több milliárd ember életét befolyásolhatják.
Egy befolyásos ökológus előrejelzése szerint az emberi populáció összeomlik ebben a században. William E. Rees ökológusként tisztában van azzal, hogy a fajok gyakran esnek át fellendülési és bukási ciklusokon.
Tipikus antiglobalista, a fejlett Nyugatot mocskoló cikkre akadtunk, amely nem átallotta kétségbe vonni Európa legfejlettebb országainak törekvését, hogy tegyenek valamit bolygónk klímájáért…
A tudósok szerint a szén-dioxid-szint emelkedéséből adódó zöldítő hatás már elmúlt. A növények növekedése csökkent, ami összefügg a globális felmelegedéssel, a levegő csökkenő nedvességtartalmával.
Inkább sétálok esőben, mint egy sütőben – mondta frappánsan egy Dániában élő német, aki Svédországban nyaral.
A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látja vendégül, és a biztosítási piac problémáiról és ezek lehetséges megoldásairól beszélgetnek.
A globális olajkereslet az elmúlt hetekben meghaladta a Covid-járvány előtti havi csúcsot. Nagyon sok a kátyú a klímacélok megvalósulásához vezető úton.
A világ országaiban rekordmagas volt a hőmérséklet az elmúlt hetekben. A szélsőséges hőség a gazdaságra is hatással van, a hőhullámok több ezer milliárd dollárba kerültek a világgazdaságnak – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató friss elemzése.
Egyre nagyobb erővel áll bele Európa a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésébe. Nem árt azonban tudni, hogy közel sem minden tudós ért egyet azzal, hogy egyértelműen a szén-dioxid-kibocsátás nagy növekedése miatt emelkedik az utóbbi évtizedekben a föld átlaghőmérséklete.
A klímaváltozás következtében az északi sarkkör körüli tenger jégtakarója egyre inkább olvad. Ez a globális tengeri áruszállítás számára új, rövidebb útvonalak megjelenését, valamint a jelenleg elérhetetlen nyersanyagtartalékok kiaknázását jelenti.
Rengeteg, sokszor már aktívan használt gépünk, vegyületünk van az időjárás befolyásolására. Bár esőt fakaszthatunk, a jégverési kárt csökkenthetjük, ám az üvegházgázok megkötésére, a felmelegedés mérséklésére csak ötletek vannak. Itt még nincsenek meg a nagy léptékben működő technológiák.
Kihozta legújabb jelentését a Nemzetközi Energia Ügynökség a klímacélok elérésének valószínűségéről. Bár a finanszírozási adatok kifejezetten biztatóak, a háttérben mintha minden összeesküdött volna az átmenet ellen.
