Május 7-ére virradó éjszaka India és Pakisztán között olyannyira fellángoltak a Kasmír körüli évtizedes feszültségek, hogy úgy tűnik, a világ felkészülhet egy újabb háborúra. A két ország közötti konfliktus eszkalációja nemcsak a régió, hanem az egész világ gazdasági stabilitását fenyegeti.
Indiában megkongatták a vészharangot, ugyanis Kína a tibeti Brahmaputra folyón építené meg a világ legnagyobb gátját. Bár Peking azt álltja, hogy az ambiciózus projekt elsősorban az energiatermelésre irányul, a szakértők azonban attól tartanak, hogy drasztikusan megzavarhatja a folyó vízáramlását, ami milliók számára okozhat vízválságot Indiában.
A globális gazdaság növekedése mögött gyakran rejtett, de alapvető tényezők húzódnak meg. Egy új tanulmány szerint a gazdag északi országok jelentős mennyiségű munkaórát és erőforrást vonnak el a globális déltől egyenlőtlen munkaerőcsere révén. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk a kutatás eredményeit, példákkal és adatokkal alátámasztva.
Benin nyomásgyakorlásként blokkolta a Niger legfontosabb bevételét biztosító nyersolajvezetéket, így még az ott uralkodó katonai junta hatalma is veszélybe kerülhetett volna, ha Kína nem siet a segítségére. Pekingnek jó oka volt rá, hogy elsimítsa a konfliktust.
Az úgynevezett Thuküdidész csapdája szerint Kína felemelkedése és Amerika globális dominanciája elkerülhetetlenül konfliktusba fog torkollni. A témából bestsellerkönyvet író Graham Allison politológusprofesszor szerint azonban a legújabb „trendvonalak” megváltoztathatják a jelenlegi pályát, és akár egy konstruktívabb kapcsolat felé is terelhetik azt.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Egy jó argentin–spanyol labdarúgómeccs mindig esemény a foci szerelmesei számára. Ám most más összecsapás váltott ki izgalmakat: a Pedro Sánchez és Javier Milei között két hete zajló sértegetések a nemzetközi sajtó címoldalára kerültek.
A nemzetközi közösségnek fontos feladata rendet tartani a világ tengerein, így biztosítani kell a szabad hajózás és kereskedelem lehetőségét, de oly módon, hogy ez ne okozza a problémát kiváltó biztonsági fenyegetés eszkalációját – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben.
Amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2019-ben hivatalba lépett, a programja bemutatásakor egy „geopolitikai bizottságot” vizionált. Habár vannak pozitív példák a szervezet működésére vonatkozóan, az Európai Unió hiányosságait felfedik az elmúlt évek történései, és ezek közé tartozik az izraeli–palesztin konfliktus is.
Jobb lenne a világ, ha nem legyőzni, inkább meggyőzni akarnák a legnagyobb riválist, Kínát. Az amerikaiak háromnegyede is békéért kiált.
Minden ország megpróbál eligazodni egy olyan új világrendben, amelyben Kína az Egyesült Államok elsődleges versenytársává és időnként riválisává vált. A mindenkori sólymok, a fegyveripar és más, pénzügyileg vagy politikailag érdekelt felek arra törekszenek, hogy ezt a kapcsolatot az egészséges verseny és együttműködés helyett a félelemre, a konfrontációra és az ellenségeskedésre alapozzák. Pedig lehetne más út is.
Huszonkét éve mindenki hüledezve bámulta a tévéképernyőn az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadásokat. Az emberek kimondatlanul is megérezték, hogy egy új korszak kezdődött: Amerika már sohasem lesz a régi. A XXI. század kezdetén feltárult Pandora szelencéje.
Elég volt egyetlen jól elhelyezett írás ahhoz, hogy felbolygassa a közel-keleti méhkast. A The New York Times cikke szerint Izrael és Szaúd-Arábia között küszöbön áll a kétoldalú viszony átfogó rendezése. Ám a derűlátás ellenére még mindig számtalan akadály áll a Rijád és Tel-Aviv közötti lehetséges megállapodás útjában.
