Miközben Donald Trump már békét ünnepel Kelet-Kongóban, a valóság épp az ellenkező irányba tart: az M23 lázadói közben felépítettek egy saját miniállamot adóhivatallal, vízumrendszerrel és a világ koltánkincsének jelentős hányadát uraló bányákkal. A lázadók több mint 9 ezer új harcost toboroztak, területeiket pedig most már úgy irányítják, mintha leváltak volna Kongóról.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén újra fellángolt a fegyveres konfliktus, miután az M23 lázadócsoport – Ruanda támogatásával – elfoglalt két keleti tartományt, miközben az összecsapások az ásványkincsekért folytatódnak. A harcok Európát is érinthetik újabb menekülthullám formájában.
Kelet- és Közép-Afrika újra a geopolitikai feszültségek középpontjába került: a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló harcok destabilizálhatják a régiót, és súlyos globális következményekkel járhatnak a kritikus nyersanyagok, mint a kobalt kitermelésére nézve. Az kontinensen zajló konfliktusok geopolitikai jelentősége nő, hiszen a modern technológiákhoz szükséges ásványkincsek kitermelése globálisan hat az ellátási láncokra.
Az afrikai államokkal kötendő megállapodások az Európai Unió azon erőfeszítéseinek része, hogy több lábon álljon az ásványi kincsekhez való hozzáférésben. A most két országgal – a Kongói Demokratikus Köztársasággal és Zambiával – tető alá hozott partnerségi egyezség aláírására várhatóan október végén, az unió brüsszeli beruházási csúcstalálkozóján kerül sor.
A fosszilis energiahordozókhoz képest a tiszta energiával kapcsolatos technológiák ellátási láncai még összetettebbek (és sok esetben kevésbé átláthatóak). Ráadásul számos tiszta energiával kapcsolatos technológia és nyersanyagellátási lánc földrajzilagkoncentráltabb, mint a kőolajé vagy a földgázé.
