Líbia idén közel két évtized után először hirdetett meg nyilvános olaj- és földgázkutatási pályázatokat nemzetközi cégek számára. A licenckör 22 feltárási blokkot foglal magában – 11 szárazföldi és 11 tengeri területet – az ország legígéretesebb medencéiben (pl. Szirt, Murzuk, Gadámesz), illetve a Földközi-tenger líbiai partvidékén.
Az amerikai szankciók ellenére Irán olajipara virágzik, termelése és bevételei évtizedes csúcsokat döntögetnek. Ez a siker Teherán belső innovációjának és Kína megkerülhetetlen gazdasági partnerségének köszönhető, amely együttesen hatástalanította Washington „maximális nyomásgyakorlásának” politikáját.
A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint a világ kőolajfogyasztása 2029-ben tetőzik. A világ legnagyobb kőolajimportőre, Kína esetében ez már 2027-ben bekövetkezik, köszönhetően az elektromos átállás ütemének és hatékonyságának. Úgy tűnik, a következő évtizedben a kőolaj szerepe fűtőanyagként csökken. Jó úton haladunk a zöldátállás felé?
Kanada új olajvezeték-építése stratégiai fordulatot hozhat: diverzifikálná az exportját, csökkentené az USA-függőségét, miközben zöldberuházásokkal és ázsiai, európai partnerekkel erősítené energiapiaci pozícióját.
Az OPEC+ a kitermelés fokozásával tudatosan leszorítaná a kőolajárakat, hogy a drágán termelő amerikai palaipart a megtérülési küszöb alá nyomja és visszaszerezze elveszített piacait. Az árháborúnak azonban annak felszítói is áldozatul eshetnek.
/A hét ábrája
Az új magyar–szerb kőolajvezeték évi 5 millió tonna nyersolajat szállít majd, javítva a régió energiabiztonságát. A beruházás magyar oldali költsége mintegy 130 milliárd forint, a projekt 2025 végén kaphat engedélyt, az átadása pedig 2027-re várható. Mindez Magyarország olajtranzitszerepét is erősítheti, miközben csökkenti az Adria- és a Barátság vezetékektől való függőséget.
Az olajkartell teljesítheti az amerikai elnök kívánságát úgy is, hogy közben megőrzi saját tekintélyét.
Miközben a gázárak emelkednek, a politikusok tagadják, hogy a hideg tél kihívásokat jelenthet.
Az ország 2025 végére a napi 1,6 millió hordós kitermelést tűzte ki célul, amelynek eléréséhez pályázatokat hirdet feltárási szerződésekre.
Az amerikai palaolaj-kitermelés minden jel szerint elérte a csúcspontját, a Permian-medencében a fúrt kilométerenkénti olajkitermelés pedig csökkenésnek indult, miközben a mélytengeri olajberuházások gyorsan emelkednek.
Prága jóváhagyta a felülvizsgált zöldátállási tervét, amely szerint 2033-ra teljesen felhagynának a szénalapú energiatermeléssel, 2050-re pedig a kőolajtól és a földgáztól is megszabadulnának. Ezek pótlására jórészt az atomerőművekre támaszkodnának, amelyeknek a kapacitásbővítése szintén folyamatban van.
Bolívia évekig az a szocialista latin-amerikai állam volt, amely elmondhatta magáról, hogy gazdasági növekedést tud felmutatni, miközben az infláció alacsony és a szegénység is csökken. Mostanra azonban beütött a krach, és az ország minden lakosát érintő válság tombol.
A piac elkezdte a kockázatok tükrében újraárazni magát: a fő kérdés most a közel-keleti konfliktus eszkalációs lehetőségeivel kapcsolatos. Ha ez egy súlyosbodó konfliktus előjele, akkor az energiapiaci válság is erősödni fog.
A brit munkáspárti kormány új adóemelési tervei, amelyek az északi-tengeri kőolajra és földgázra vonatkoznak, az érintett vállalatok szerint több ezer munkahelyet veszélyeztethetnek az energiaszektorban és a kapcsolódó iparágakban, emellett kedvezőtlen hatással lehetnek a beruházásokra. A kormány a zöldátállásra hivatkozik, és ígéri, hogy a reformok hosszú távon, a jövő iparágaiban teremtenek új munkahelyeket.
Miután a Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint 2030 körül tetőzni fog a világ kőolajfogyasztása, a nagy olajállamok, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Szaúd-Arábia, más iparágakban keresgélik a virágzás jövőbeli zálogát. Úgy tűnik, a technológiai forradalom és a pénzügyi szektor lehetőségei felé fordulnának.
Úgy tűnik, Nigéria elkezdett rendet rakni a kőolaja körül. A múlt héten komoly razziáról érkeztek hírek, amely során több illegális olajfinomítót semmisítettek meg és több helyen megszüntették a kőolajvezetékeket megcsapoló csatlakozásokat.
Az amerikai nyersolaj domináns erővé vált a globális olajpiacon, miután a texasi palamezőkről származó WTI Midland típusú olaj bekerült az eddig kizárólag európai olajat tartalmazó Dated Brent globális referenciaértékbe. A lépés tükrözi Amerika növekvő befolyását az európai és ázsiai olajellátásban.
Kína újabb iraki földgáz- és kőolajmezőket szerzett meg, ezzel megerősítve pozícióit a közel-keleti országban. Az iraki gáz feletti fennhatóság kiterjesztése stratégiai fontosságú, sőt megalapozhatja egy esetleges Tajvan elleni háború bebiztosítását. Peking Moszkvával és Teheránnal karöltve terjeszkedik a térségben, ezzel jelentős erőforrásokat és stratégiailag rendkívül értékes területeket nyerve.
Afganisztán, Kazahsztán és Türkmenisztán közösen dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék az orosz nyersanyagexportot Dél-Ázsia felé. A tálib kormány együttműködése Moszkvával nem új, a két ország kapcsolatában egy ideje közeledés figyelhető meg. Eközben Kazahsztán szintén Afganisztánon keresztül szeretne kijutni az öböl menti országokhoz és Dél-Ázsiába. Úgy tűnik, egyre komolyabban veszik a senki által el nem ismert tálibokat…
Az USA önmagát is túlszárnyalva 2023-ban több nyersolajat termelt, mint bármely más állam valaha. Ez igencsak kínos, miközben a világ nagy része a zöldátállásra törekszik, Joe Biden elnök pedig többször is ígéretet tett a megújuló energiára való átállásra és a fosszilis energia támogatásának felfüggesztésére. Mik lehetnek a jövőbeli tendenciák?
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
A 20. század úgy ért véget Ázsiában, hogy Kína az 1990-es években még olaj tekintetében önellátó volt. A 21. század elején viszont a gazdasági aktivitás példátlan mértékű emelkedésbe kezdett, amit akkoriban főként az hajtott, hogy az Egyesült Államok a gyártását Kínába helyezte ki, mivel jóval olcsóbb volt ott gyártani számukra, mint odahaza. Többek között ennek köszönhetően a gazdasága két számjegyű növekedést produkált, amihez az is hozzátartozott, hogy az ország olajigénye drámaian megugrott.
Norvégia a környezetvédők és természettudósok legnagyobb tiltakozása ellenére még nagyobb fokozatra kapcsol a mélytengeri erőforrások kiaknázásának terén. Egy új törvényjavaslatuk lehetővé tenné, hogy az eddig nem használt tengerfenéki területeken is végezhessenek földgáz-, kőolaj-kitermelést, valamint különféle, a zöldmegújuláshoz fontos ásványkincsek bányászatát, utóbbit elsőként a világon. A tervezetben kijelölt terület nagy része sarkvidéki részeket fed le, ahol a nemzetközi jog szerint Norvégiának joghatósága van az ásványkincsek kiaknázására.
Általában a háborúkat fennkölt eszmékbe csomagolják, de ha megkaparjuk a felszínt, rögtön megtapasztalhatjuk, hogy mindegyik mögött a pénz és a nyerészkedés áll. Miközben eddig már több száz ezren meghaltak Jemenben, külföldi államok és vállalatok évek óta megcsapolják Nyugat-Ázsia legszegényebb országának olaját és földgázát.
A Nyugat azt várta, hogy Oroszország gazdasága darabokra hullik a szankciók csapásai alatt. Egy év elteltével még mindig azt várják, miközben egyre idegesebben állítják össze az újabb és újabb csomagokat.
Az orosz energiát a norvég váltotta fel, amivel az északi ország tavaly már 113 milliárd eurót kaszált. A háborús nyerészkedéssel vádolt oslói kormány azonban egyáltalán nem a válságkezelésre fordítja a pénzt – annál sokkal jobb ötlete van.
Bár Charles Michel bejelentette, hogy az EU-csúcson a vezetők megállapodtak az energiaárak leszorításáról uniós szinten, valójában csak arról született döntés, hogy most már megszülethet a döntés. Ársapka és közös gázvásárlás magyarok nélkül, ingerültség Brüsszelben. Bónusz: Németországra most jobban haragszanak, mint ránk.
