Harmadjára is előre hozott választások jöhetnek Koszovóban, most az elnökválasztásba bukott bele a frissen, december végén megválasztott új parlament, ám az alkotmánybíróság egyelőre nem adott helyt az elnöki döntés végrehajtásának. Itt az ideje feltenni a kérdést: a jelenlegi alkotmányos rendszerben vajon működőképes ez a kis ország?
A december 28-ai koszovói előre hozott parlamenti választásokon a februárihoz képest jobb eredmény született: lezárulhat tehát az azóta tartó politikai válsághelyzet, amely megbénította a törvényhozást és akadályozta a kabinet megalakítását. Az elmúlt egy év dacára a jelenlegi kormánypárt kapott újra felhatalmazást, a kérdés azonban az, hogy ezúttal sikerül-e érdemben kormány alakítaniuk.
Koszovó hosszú politikai bénultsága még az idén véget érhet: december 28-án ugyanis megtartják az előre hozott választásokat az országban. Vajon jövőre stabil kormány alakulhat, vagy újabb válsággal és politikai bénultsággal néz szembe a balkáni ország?
Albin Kurti miniszterelnöknek elsőre nem jött össze a kormányalakítás, így tíz napon belül jöhet az újabb parlamenti szavazás, ám ha az is sikertelen lesz, következhetnek az előre hozott választások. Hogyan tovább, Koszovó?
No azért nem egy Ferrarira kell gondolni, hiszen maradjunk mégis csak a Balkánon: egy jó Zastava 750-essel is lehet száguldozni, még ha lassabban is éri el a kívánt sebességet.
Koszovóban február 9-én parlamenti választásokat tartottak, majd a képviselők két hónapra rá, április 15-én tették le az esküjüket. A parlament hivatalos alakuló ülését azonban eddig nem sikerült megejteni, így azóta Albin Kurti ügyvivő kormánya, és a parlamenti többségük körül szorul a hurok. Vajon szükség lesz-e előre hozott választások kiírására? Vagy a szerb alelnök friss megválasztásával rendeződhet a helyzet?
Albániában a lakosság több mint 80 százaléka pozitívan látja az uniós csatlakozást, míg Szerbiában csak alig minden harmadik ember. A legfrissebb adatok alapján a Nyugat-Balkán országai között látványos különbségek mutatkoznak az EU-hoz való viszonyban, ami komoly kihívás Brüsszelnek.
A Nyugat-Balkánon megcsappant az unióhoz való integráció népszerűsége, a szerb csatlakozásért felelős miniszter azonban hangsúlyozta, kitartanak integrációs terveik mellett. Tanja Miščević Brüsszelben a Politicónak arról beszélt, hogy a szerb–orosz kapcsolatok nem jelenthetnek akadályt országa csatlakozása kapcsán, Koszovó esetében azonban nem engednek. A tárcavezető szerint Szerbia sokat tehet az EU jövőbeli reformjáért.
Szerbia és Magyarország gazdasági és diplomáciai kapcsolatai az új évezredben jelentős változásokon mentek keresztül, beleértve a kereskedelmi növekedést és közös projekteket. A kapcsolatokat azonban időnként diplomáciai feszültségek is árnyékolták, például Koszovó függetlenségének elismerése kapcsán. A cikksorozatuk második részében ezen problémákat járjuk körül.
A nemzetközi közösség egy része ismét diplomáciai kiküldetésben van, hogy lazítson a Koszovó és Szerbia közötti feszültségen.
Felrobban-e a balkáni puskaporos hordó, és ha igen, kinek áll érdekében egy újabb fegyveres konfliktus Európában?
