A kínai és a japán jegybank helyett egyre inkább az MI-lázban részt vevő globális magánbefektetők finanszírozzák Amerika külső hiányát. Ez rövid távon erősíti a dollárközpontú rendszert, hosszabb távon viszont a Wall Street technológiai ciklusához köti az Egyesült Államok finanszírozási stabilitását.
Az iráni háború az olaj- és devizapiacokon kívül megmozgatta a globális kötvénypiacok erőviszonyait is. Miközben a nyugati állampapírokat inflációs félelmek gyengítik, a kínai kötvények iránt nő a kereslet. Ezt még nem nevezhetjük pénzügyi rendszerváltásnak, de figyelmeztető jelnek igen.
Bár a piacokat a mesterséges intelligencia megjelenése miatti tömeges munkanélküliség és a fogyasztás összeomlásának réme tartja lázban, a valódi probléma inkább a kötvénypiacokon keresendő.
A grönlandi vita az elmúlt hetekben túlnőtt egy távoli autonóm terület státuszkérdésén. Donald Trump vámfenyegetésekkel és pénzügyi megtorlással helyezte nyomás alá európai szövetségeseit. A konfliktus ezzel a gazdasági és pénzügyi eszközök geopolitikai alkalmazásának szintjére lépett.
A globális gazdaság jelenlegi átrendeződése már nem a klasszikus kereskedelmi háborúk logikáját követi. A második Trump-adminisztráció protekcionista fordulata az Egyesült Államokat fokozatosan kiszámíthatatlan kockázati tényezővé tette a világgazdaságban.
Az USA bizonytalan vámpolitikája miatt az amerikai bankok kiszorulhatnak az európai és ázsiai piacokról. Ebből az európai bankok és a regionális bajnokok profitálhatnak. A folyamat a világgazdaság fokozatos széttöredezését is mutatja.
Az amerikai gazdaságot a fenntarthatatlan államadósság, a dollár elértéktelenedése közepette emelkedő kötvényhozamok és a kereskedelmi feszültségek egyaránt szorongatják. Eközben a külföldi tőke jelentős mértékben áramlik Kínába, ami egy újabb jele annak, hogy Peking továbbra is állja a kereskedelmi háború küzdelmeit, sőt akár profitálhat is belőle.
Az európai kötvénypiacot fenekestől felforgatta Berlin masszív állami kiadásokat célzó politikai fordulata, amely a korábbi szigorú fiskális kereteket látványosan elengedte. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok és Németország közötti hozamkülönbség oly mértékben zsugorodott, hogy a befektetők egy része Európa felé tereli a tőkét, bár a Trump-kormányzat vámfenyegetései új rizikófaktorokat jelentenek.
Úgy tűnik, a világ adóssághegye nemhogy csökkenne, hanem újabb és újabb csúcsok felé tör. Az OECD friss, Global Debt Report 2025 tanulmánya alapján soha nem látott méretű állami és vállalati kötvénykibocsátások formálják át a pénzügyi piacokat – és ezzel a mindennapi életünket is.
Január 7-én az Államadósság Kezelő Központ nagy érdeklődés mellett bonyolított le sikeres eurókötvény-kibocsátást. A tranzakció keretében 2,5 milliárd euró értékben keltek el magyar devizakötvények, amelyből 1 milliárdnyi zöldkötvény volt.
A 2024-es esztendő minden korábbit felülmúlt a globális vállalati kötvénykibocsátás tekintetében, hiszen elérte a minden idők legmagasabb, 8 ezer milliárd dolláros szintjét. Ez a szédületes összeg jócskán meghaladja a korábbi rekordokat, ráadásul egyre több vállalat döntött úgy, hogy a várható piaci turbulenciák miatt nem csupán a 2024-es, de a 2025-ös finanszírozási igényeit is előrehozza.
Óriási felhajtást keltett Kínában, hogy a múlt hónapban Szaúd-Arábiában bocsátottak ki amerikai dollárban denominált államkötvényeket. Ez önmagában nem annyira nagy dolog, viszont számos lehetőség rejlik ebben a modellben. Arnaud Bertrand francia üzletember, akit Kína-barát politikai kommentátorként tartanak számon, bejegyzésében úgy magyarázta ezt az eseményt, hogy ez vélhetően egy üzenet a közelgő Trump-kormányzatnak.
A Financial Times egyik írása arra az anomáliára hívja fel a figyelmet, hogy míg az Egyesült Államok hegemón szerepe, puha ereje csökkenőben van, a befektetők szemében az ország gazdasága a világ többi részéhez képest soha nem volt ennyire túlértékelt.
Szaúd-Arábia korábban bizalmasan utalt arra, hogy esetleg eladja európai adósságállományának egy részét, ha a G7 úgy dönt, hogy lefoglalja Oroszország közel 300 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonát – írta a Bloomberg.
