A közel-keleti háború miatt történelmi magasságokba szökött a kőolaj és a földgáz ára, így a fosszilisenergia-ágazat legnagyobb vállalatai lakomát ülhetnek az elképesztő mértékű extraprofitból.
Izrael és a Hamász megállapodtak a gázai tűzszünet első szakaszáról, amely a harcok leállítását, a túszok szabadon bocsátását és a csapatok visszavonását tartalmazza. A Donald Trump közvetítésével létrejött egyezség az elmúlt két év legnagyobb esélyét jelenti a háború lezárására és Gáza újjáépítésére, miközben a térség jövőjét továbbra is a politikai és biztonsági bizonytalanság határozza meg.
Egy friss kutatás szerint Izrael megítélése világszerte romlik, különösen Európában. A növekvő antiszemitizmus és radikalizálódás fokozza a terrorveszélyt, így a külpolitikai megítélés belbiztonsági kockázattá válik: Hollandiában egyenesen 818 százalékkal ugrott meg az antiszemita incidensek száma.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte az Egyesült Államokkal, hogy az Irán elleni válaszcsapásaik katonai célpontokra korlátozódnak, elkerülve az olaj- és nukleáris létesítmények elleni támadást, hogy megelőzzenek egy regionális háborút. A zsidó állam a novemberi amerikai választások előtt készül a Teherán elleni akcióra, miközben az USA rakétavédelmi rendszert küld Izraelnek a fokozódó feszültségek közepette.
A közel-keleti helyzet az elmúlt hetekben tovább fokozódott. Izrael több fronton is harcol Irán szövetségeseivel, és a dél-libanoni offenzívára válaszként Irán közvetlen rakétatámadást is indított Izrael ellen, ami regionális háború veszélyét vetíti előre. Az ENSZ és az Egyesült Államok diplomáciai megoldást sürget, de a konfliktus komoly kockázatot jelent a globális stabilitásra. Mi következik most?
