A közép-ázsiai vezetők hatodik konzultatív találkozója nagyobb áttörés nélkül zárult, de a közelmúltban létrejött kazah–üzbég kétoldalú megállapodások kulcsfontosságúak lehetnek a térségbeli együttműködés elmélyítéséhez.
Az Egyesült Államok demokratikus ellensúlyként kezelné Indiát Kínával szemben, de az ázsiai hatalmak inkább a nagyobb gazdasági együttműködés és a kevesebb stratégiai konfliktus felé haladnak – írta az Asia Times portál annak kapcsán, hogy július 25-én az indiai pénzügyminiszter, Nirmala Sitharaman jóváhagyta az országába érkező kínai közvetlen befektetéseket, amiket a 2020-as kínai–indiai határösszecsapások óta fagyasztottak be.
Közép-Ázsia több országa bőséges olaj- és gáztartalékkal rendelkezik, de Kirgizisztán birtokol valami értékesebbet: a vizet. A világ igyekszik csökkenteni a kibocsátásokat, és a vízenergia egyre fontosabb szerepet kap. A közép-ázsiai „ötök” gyorsan növekvő, energiaéhes országok, Kirgizisztán pedig ezt használná ki. A vízenergiával nemcsak a saját szükségletét fedezné, hanem regionális villamosenergia-termelési központtá válna.
Oroszország győzelme az avdijivkai csatában és az ukrán hadsereg felőrlése megerősíti az oroszokba vetett bizalmat Közép-Ázsia biztonságának szolgáltatójaként – állítja egy volt indiai diplomata, aki szerint az ott élők azt látják, hogy Oroszország egymaga ellen tudott állni a NATO-nak. A térség államai örömmel fogadják az oroszok hatékony diplomáciai igyekezetét is Afganisztán új normalitásba való beterelésére.
Láthatóan felértékelődik Közép-Ázsia. Nyugati államfők adják egymásnak a kilincset, és természetesen Kína is érdeklődik a térség iránt, ahol eddig az orosz jelenlét volt a domináns. Közép-Ázsia kisebb és nagyobb államainak jelenlegi fejlődését egy komoly tényező akadályozza (ahogyan akadályozta ez a múltban is). Nevezetesen, hogy miképp is juthatnának el a tengerpartokra, és onnan a globális piacokra.
