Közép-Ázsia már nem egyszerűen nagyhatalmi versenytér, mivel a régió államai a kínai tőkét, a török kulturális és logisztikai kapcsolatokat, valamint az orosz biztonsági örökséget egyaránt a saját mozgásterük növelésére használják.
Közép-Ázsia sokáig Oroszország természetes geopolitikai hátországának számított. Az ukrajnai konfliktus azonban felgyorsította a már korábban is észlelt folyamatot, miszerint Kína gazdasági súlya gyorsuló ütemben nő a régióban, ugyanakkor Oroszország figyelmét és pénzügyi mozgásterét a háború köti le.
A Naftogaz újabb jogi lépéseket tett a Gazprom ellen, ennek eredményeként az asztanai AIFC Court elismerte azt a svájci választott bírósági döntést, amely 1,4 milliárd dollár megfizetésére kötelezi az orosz óriást. Az ügy azonban Kazahsztán jogi szuverenitását és Közép-Ázsia gázfüggését is érinti.
Andrew Korybko politikai elemző szerint befolyásolhatja a jövőbeni döntések meghozatalát, hogy egy új formáció erősebb közös regionális identitást alakíthat ki a tagjai között – akár etnikai értelemben is, pántürk dimenzióban (Tádzsikisztán a kivétel) –, mint amilyen közösséget Oroszországgal éreznek a cári, illetve a szovjet korszak öröksége révén.
Üzbegisztán, Afganisztán és Pakisztán július 17-én háromoldalú keretmegállapodást írt alá egy vasúti projekt közös megvalósíthatósági tanulmányáról. Amíg azonban elkészül, addig sok akadályt kell leküzdeni, ez viszont kaput nyitna Közép-Ázsiának az Indiai-óceánra.
A közép-ázsiai vezetők hatodik konzultatív találkozója nagyobb áttörés nélkül zárult, de a közelmúltban létrejött kazah–üzbég kétoldalú megállapodások kulcsfontosságúak lehetnek a térségbeli együttműködés elmélyítéséhez.
Az Egyesült Államok demokratikus ellensúlyként kezelné Indiát Kínával szemben, de az ázsiai hatalmak inkább a nagyobb gazdasági együttműködés és a kevesebb stratégiai konfliktus felé haladnak – írta az Asia Times portál annak kapcsán, hogy július 25-én az indiai pénzügyminiszter, Nirmala Sitharaman jóváhagyta az országába érkező kínai közvetlen befektetéseket, amiket a 2020-as kínai–indiai határösszecsapások óta fagyasztottak be.
Közép-Ázsia több országa bőséges olaj- és gáztartalékkal rendelkezik, de Kirgizisztán birtokol valami értékesebbet: a vizet. A világ igyekszik csökkenteni a kibocsátásokat, és a vízenergia egyre fontosabb szerepet kap. A közép-ázsiai „ötök” gyorsan növekvő, energiaéhes országok, Kirgizisztán pedig ezt használná ki. A vízenergiával nemcsak a saját szükségletét fedezné, hanem regionális villamosenergia-termelési központtá válna.
Oroszország győzelme az avdijivkai csatában és az ukrán hadsereg felőrlése megerősíti az oroszokba vetett bizalmat Közép-Ázsia biztonságának szolgáltatójaként – állítja egy volt indiai diplomata, aki szerint az ott élők azt látják, hogy Oroszország egymaga ellen tudott állni a NATO-nak. A térség államai örömmel fogadják az oroszok hatékony diplomáciai igyekezetét is Afganisztán új normalitásba való beterelésére.
Láthatóan felértékelődik Közép-Ázsia. Nyugati államfők adják egymásnak a kilincset, és természetesen Kína is érdeklődik a térség iránt, ahol eddig az orosz jelenlét volt a domináns. Közép-Ázsia kisebb és nagyobb államainak jelenlegi fejlődését egy komoly tényező akadályozza (ahogyan akadályozta ez a múltban is). Nevezetesen, hogy miképp is juthatnának el a tengerpartokra, és onnan a globális piacokra.
