Lengyelország vasárnap elnököt választ. Sok induló kampányolt, de közülük csak háromnak van esélye, hogy átvegye Andrzej Duda helyét, aki gyakori vétóival korlátozta a Donald Tusk vezette kormányzást. A versenyfutás az ukrajnai háború okozta bevándorlási nyomás és a nemzetbiztonság kérdése körül dőlhet el. Mutatjuk a legnépszerűbb aspiránsokat!
Az IMF és a Világbank is nagyon szép növekedést jósol a lengyel GDP-nek, amit alátámasztanak a sikeres állami kötvénykibocsátások és az erősödő befektetői bizalom. A fellendülés jól jönne Varsónak, hogy a költségvetési hiány csökkentésére tudjon fókuszálni.
A „modern problémák modern megoldásokat igényelnek” mondás új értelmet nyert a horvát közlekedési és technológiai vállalat, a KONČAR Csoport esetében. A cég áttörő újítást mutatott be a városi közlekedés fejlesztésének és a zöldátállás előmozdításának összehangolásában, ami meghatározhatja az európai közlekedés villamosítását.
Jól emlékszünk még rá: a május közepi, szlovák államfő elleni merénylet az elmúlt húsz év legkomolyabb gyilkossági kísérlete volt, amit európai politikai vezető ellen elkövettek. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni az EU-s, illetve a régiós fegyvertartási szabályokat.
A még 2015-ben életre hívott Három Tenger Kezdeményezés küldetése a kelet- és közép-európai térség regionális integrációja, valamint az észak–déli kereskedelem, infrastruktúra és energiaellátás erősítése. Az viszont nem kizárt, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítése lendületet adhat az észak–déli infrastruktúrának, ahogy a lengyelországi választások is a regionális fejlesztési elképzelésnek.
A most vasárnapi, október 15-i lengyel parlamenti választások tétje óriási. Az eredmény hatással lesz az orosz–ukrán háború menetére, az Európai Unióval fennálló kapcsolatokra és a visegrádi együttműködésre. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg, hogy a PiS megnyeri a szavazást, de könnyen lehet, hogy ez nem lesz elegendő a kormányalakításhoz.
