A német gazdaság strukturális válsága felgyorsította a külföldi felvásárlásokat: rekordösszegű akvizíciók zajlanak a vegy-, a nehéziparban és a kkv-szektorban is. A „Made in Germany” egyre inkább bajba jutott eszközzé válik, geopolitikai következményekkel.
Miután Orbán Viktor sikeresen tárgyalt az amerikai elnökkel, a szlovák sajtóban ez okot adott arra, hogy elemezzék Robert Fico szlovák kormányfő külpolitikáját.
Az ukrajnai háború Európa geopolitikai súlypontját keletre tolta, amit kevés ország vett olyan komolyan, vagy épített erre ilyen jelentős politikai önazonosságot, mint Lengyelország. Cikkünk második részében áttekintjük a mai lengyel hegemón-törekvéseket.
Lengyelország szerepe az amerikai LNG közép- és kelet-európai terítésében várhatóan csökkenti Németország befolyását a térségben, és felgyorsítja Lengyelország „elveszett nagyhatalmi státuszának” újjáélesztését. Ha már energiáról van szó, miért ne beszéljünk geopolitikáról?
Az elmúlt mintegy 30 évben, habár a népesség globálisan nőtt, elérve a 8 milliárdot, Kelet-Európa vészesen fogy. Az IMF szerint 1990 és 2015 között közel 20 millió, főként fiatal és képzett kelet-európai hagyta el a régiót, ami nagyjából megegyezik Csehország és Magyarország lakosságával. Közben Nyugat-Európa népességfogyását a migrációs többlet beáramlás egyelőre elfedi, Magyarország középmezőnyben.
A 2022 februárjában keletkezett cikkünkben arról írtunk, hogy Közép- és Kelet-Európában az euró bevezetése és annak potenciális gazdasági hatásai már régóta komoly vita tárgyává alakultak. Míg sokan érvekkel állnak elő az euró mellett vagy ellen, de Eoin Drea, a Wilfried Mertens kutatóintézet közgazdásza úgy látja, hogy a régió hozzájárulhatna egy olyan decentralizált eurózóna létrehozásához, ahol a gazdaságpolitikai döntések jelentős része a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozna.
