A 2025-ös közgazdasági Nobel-díjasok munkáját a nyugati sajtó tudományos és közpolitikai jelentőségűnek tartja. Úgy tűnik, ezt az elismerést, amelyet a „társadalomtudományok koronaékszereként” ismernek, elérte a geopolitikai polarizáció. Legalábbis ezt mutatja Csou Ven professzor írása.
A 2024-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat az intézményi közgazdaságtan képviselői kapták. Legfőbb üzenetük, hogy a fejlettek táborába kerülés titka a megfelelő intézményrendszer kialakítása: piacgazdaság, verseny, magántulajdon, demokrácia, szabadság, inkluzív politikák. A globális Dél közgazdászai viszont azt állítják, hogy ahogy szervekből sem lehet embert „összerakni”, úgy gazdaságot sem intézményekből. Fontos ugyanis az intézmények létrejöttének sorrendje. Erre világít rá az ún. embrionális fejlődés elmélete, amely számos, a gyakorlatban alkalmazható tanulsággal szolgál Magyarország számára.
Egy török és két brit professzor kapta a közgazdasági Nobel-díjat az államok közötti jóléti különbségek intézményi okainak bemutatásával foglalkozó kutatásaikért. Munkájuknak köszönhetően megérthető, hogy mi lehet a társadalmi intézmények szerepe az országok közötti jövedelemkülönbségek csökkentésében.
Claudia Goldin a harmadik nő, akik megkapta a rangos kitüntetést – és az első, aki nem megosztva.
