Kedvezően alakult a nyári hónapokban a hazai munkaerőpiaci helyzet, a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,752 millió főt, ami 31 ezres bővülés egy év alatt. A foglalkoztatás az év hátralévő részében a jelenlegi szint környékén alakulhat. A gazdaságban továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében.
Az elemzői várakozásoknál is jobban lassult az infláció augusztusban. Havi alapon az árak stagnáltak, így az éves ráta is visszatért a jegybanki toleranciasávba, az infláció pedig 3,4 százalékot tett ki. Az áremelkedés üteme 2021 februárja óta nem volt ilyen közel a jegybanki célhoz.
A hétfői külkereskedelmi adatok már előrevetítették, hogy éves bázison visszaesett az ipari termelés volumene júniusban, ugyanakkor ebben közrejátszott a naptárhatás is, a megelőző évinél kettővel kevesebb munkanap. Kedvező viszont, hogy havi alapon kismértékben, 0,5 százalékkal, de emelkedett az ágazat termelése.
A második negyedévben 3248 lakás épült, ami 13,2 százalékos csökkenés az előző évhez képest, és a kiadott építési engedélyek száma is 24,5 százalékkal zsugorodott. Bár a kamatok mérséklődése serkenti a lakáscélú hitelezést, az új lakások piacán ennek hatása egyelőre kevésbé érzékelhető, igaz, az ingatlanárak is tovább növekedtek.
Kedvezően alakultak a második negyedévben a munkaerőpiaci folyamatok. Az előző év azonos időszakához képest több mint 21 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban, de negyedéves alapon is bővülést mutatnak a szezonálisan kiigazított adatok.
Júniusban az infláció éves szinten csak 3,7 százalékkal nőtt, míg havi alapon stagnált, így a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Az élelmiszerárak havi alapon 0,3 százalékkal csökkentek is, amit a mezőgazdasági termés javulása és az alapanyagárak mérséklődése okozott. A járműüzemanyagok ára havi alapon mérséklődött júniusban. A 2024-es év átlagában várhatóan 4,3 százalékot tehet ki az áremelkedés üteme.
Idén a bruttó átlagkereset 13,6, jövőre pedig további 10,5 százalékkal emelkedhet. Ez erős reálbér-dinamikát eredményezhet, ami érdemben javítja a háztartások jövedelmi helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
Az építőipar erősen kezdte a második negyedévet, áprilisban 11 százalékkal nőtt a termelés márciushoz képest. Az új szerződések volumene is nagyot nőtt, így az ágazat kilátásai javulnak, az Otthonfelújítási program további lendületet adhat a szektornak.
Főként a német ipar gyengélkedése miatt a kilátások egyelőre vegyesek, ám a KSH frissen közzétett áprilisi adatai szerint nőtt az ipari termelés értéke. Viszont az adatok javulásában ezúttal a naptárhatás játszott elsődlegesen szerepet.
A kiskereskedelmi forgalom áprilisi, összességében 3,2 százalékos növekedését főként a nem élelmiszer-kiskereskedelem hajtotta, amely 4,3 százalékkal bővült, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelem 3,6 százalékkal nőtt. A nem élelmiszer-kategória gyorsabb növekedésében szerepet játszhatott az óvatosság oldódása. A forgalom várhatóan tovább bővül a következő hónapokban a bérek növekedése és az alacsonyabb infláció miatt.
Áprilisban újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete, annak mértéke megközelítette az 1,8 milliárd eurót. Tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárddal javult.
A KSH a mai második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb adatokat, miszerint negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.
Amíg a külföldi vendégforgalom alig csökkent, addig az idén márciusra eső húsvét és a változékony időjárás miatt a belföldi vendégéjszakák száma érdemben, 8,9 százalékkal mérséklődött a KSH friss adatai szerint. Egyhavi adatból amúgy sem szabad messzemenő következtetést levonni: várakozásaink szerint ez az év a turizmus szempontjából is rendkívül kedvező lehet.
Éves összevetésben 41 ezer fős növekedést jelent, hogy február és április között a 15–74 éves korosztály foglalkoztatotti létszáma közel 4,74 millió fő volt. E növekedés szinte kizárólag a hazai elsődleges munkaerőpiacra vezethető vissza, ami nagyon jó hír. Hosszabb távon, 2015 óta pedig igen jelentősen csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma.
A friss adatok szerint az év elején a vártnál nagyobb mértékben nőhettek a bérek, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények növekedése miatt. A költségvetési szférában év/év alapon 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a pedagógusok, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
Idén márciusban a kiskereskedelemben már érdemben kedvezőbb folyamatokat mutatnak a frissen közzétett KSH-adatok. A múlt héten közölt első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb GDP-számokban is a fogyasztás növekedése játszhatott jelentős szerepet.
Negyedéves alapon 0,8, míg éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok szerint ez év első három hónapjában – derül ki a KSH friss jelentéséből. A gazdaság teljesítménye az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbben alakult, a 2024-es GDP növekedés 2,8 százalékos lehet.
A foglalkoztatottak száma mellett nőtt az aktivitás is: az egy évvel korábbihoz képest közel 60 ezerrel többen jelennek meg most a munkaerőpiacon. A munkaerő-kereslet élénkülése nyomán idén és jövőre is tovább növekedhet a foglalkoztatás.
A bruttó átlagkereset februárban is kiemelkedő mértékben, 14 százalékkal emelkedett. A kereseteket januárhoz hasonlóan a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,2 százalékos bérnövekedést mért a KSH. Emögött elsősorban az oktatás ágazat áll: itt az átlagos kereset a pedagógusbér-emelés nyomán 27,4 százalékkal nőtt egy év alatt.
A KSH ma közzétett, részletes adatai szerint idén februárban a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar ipar. A javulás hátterében elsősorban az export alakulása áll. Az adatok az mutatják, hogy a számunkra fontos német ipari teljesítmény is már a kilábalás jeleit mutatja év elején: a januári 1,3 százalékos havi alapú növekedést februárban 2,1 százalékos követte.
Vegyes képet mutatnak a havi adatok, ám összességében az őszi mélypontot követően már a kilábalás jeleit mutatják az építőipari termelés frissen közzétett adatai. Az ágazat teljesítménye februárban – éves alapon – már 3,2 százalékkal nőtt.
Éves alapon a kiskereskedelmi forgalom februárban 1,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor kellemetlen meglepetést okozott, hogy havi alapon a várt bővülés helyett egyelőre csökkent a forgalom volumene. A havi alapú visszaesés a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemhez, illetve az üzemanyag-forgalomhoz kötődött, miközben az élelmiszer-forgalom havi bázison 0,7 százalékkal nőtt.
A KSH friss adatai szerint februárban havi alapon az ipari kibocsátás jelentősen, 3,5 százalékkal nőtt, így az éves ütem is ismét a pozitív tartományba került. A járműgyártás, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása alág bővült, miközben a villamos berendezés, valamint a számítógép, elektronikai, optikai cikkek előállítása alág teljesítménye egyelőre csökkent.
Februárban ismét jelentős, 1,7 milliárd eurós többlet alakult ki a termék-külkereskedelmi mérlegben, főként a behozatal csökkenése okán. A következő hónapokban a külső kereslet visszafogott maradhat, viszont a német ipari hangulatindexek már a fordulat jeleit mutatják, így középtávon várhatóan növekedhet a hazai exportteljesítmény.
Éves alapon februárban is csökkenés volt tapasztalható az ipari termelői árak tekintetében. Ehhez hozzájárult az energiaárak normalizálódása, valamint a kereslet külföldi és belföldi alakulása. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
A KSH ma reggel publikált adatai alapján az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is mérséklődő hiánnyal és államadóssággal számol.
Januárban 14,6 százalékkal, tehát mintegy 77 ezer forinttal, 605,1 ezerre emelkedett a bruttó átlagkereset, miközben a nettó értéke 400 ezer forint felett alakult. A KSH friss adataiból az is kiderült, hogy a januári 3,8 százalékos infláció mellett a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt.
Az év második hónapjában is szépen teljesített a turizmus, tavalyhoz képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a magyar szálláshelyeken. Mindebben szerepet játszott hazánk kedvező nemzetközi megítélése, amelynek köszönhetően az Európából érkezők száma 28,3 százalékkal bővült és az Észak- és Dél-Amerikából érkezők száma is növekedett.
A foglalkoztatás továbbra is magas szinten áll, februárban 4,723 millió főt tett ki, míg a magasabb megbízhatóságú háromhavi mozgóátlag a téli hónapokban 4,721 millió fő volt – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentését kommentálva Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzője.
