Magyarország egyre népszerűbb úti cél a hazai és nemzetközi utazók körében, az idén áprilisban több mint 1,4 millió vendég pihent a hazai szálláshelyeken, ami 17,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának eredményét.
Megérkeztek a KSH friss turisztikai adatai: e szerint novemberben is erőteljes bővülést mutatott a hazai turizmus. A külföldi vendégek száma 23,5, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 15,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
Októberben is növekedni tudott a magyar turizmus, a vendégek száma 15,1 százalékkal emelkedett, míg a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal haladta meg az előző év adatait. A bővülést a külföldi turisták érkezése húzta. Az ágazat fejlődése továbbra is bizakodásra ad okot.
A júliusi adatok szerint ismét a külföldi vendégek hajtották a turizmus növekedését, azon belül is Ázsiából, illetve Észak-Amerikából érkező körében nőtt gyorsabban a forgalom. A stratégiai fontosságú ágazat bővülése a jelenlegi számítások szerint az év hátralévő részében is folytatódhat.
A bevándorlási rendszer bürokratikus akadályai miatt az USA-ban diplomát szerző külföldieknek csak elenyésző része marad az országban. Ez igaz a legtöbb demokratikus berendezkedésű államra is, amelyek így súlyos hátrányba kerülhetnek az – innovációhoz jelentős mértékben hozzájáruló – magasan képzett munkaerő megszerzéséért folyó egyre intenzívebb versenyben.
Az év második hónapjában is szépen teljesített a turizmus, tavalyhoz képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a magyar szálláshelyeken. Mindebben szerepet játszott hazánk kedvező nemzetközi megítélése, amelynek köszönhetően az Európából érkezők száma 28,3 százalékkal bővült és az Észak- és Dél-Amerikából érkezők száma is növekedett.
A súlyos német munkaerőhiány ellenére a jelen lévő külföldiek azt mondják, hogy nem találják a helyüket az országban, jó páran közülük idő előtt veszik kalapjukat és máshol keresnek állást. Az okok közt a drága megélhetést, a gyermekelhelyezési gondokat, az ellenséges munkakörnyezetet, sőt nem egy esetben a rasszizmust hozzák fel. Így igencsak nehéz lesz olyan munkaerőt az országba csábítani, aki dolgozni is akar.
Az orosz-ukrán háború súlyosan érintette Ukrajna főbb turisztikai desztinációit, és érthető módon szinte lenullázta forgalmukat, ugyanakkor találunk olyan régiókat, ahol a beszolgáltatott idegenforgalmi adók alapján „virágzik” a turizmus.
