Putyinnak nem sürgős a tűzszünet, Ukrajnának és az Egyesült Államoknak annál inkább. A békekötés mégiscsak úgy fog végződni, hogy Washington megmondja Ukrajnának, mit írjon alá.
A jelek szerint bekövetkezik az, amitől az ukránok a legjobban tartottak: az elfoglalt kurszki területeket visszaszerzik az oroszok, miközben egyre gyorsabban nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában. A taktika, amitől Kijev az oroszok tárgyalóasztalhoz kényszerítését várta, ismét összeomlott.
Valerij Zaluzsnijt azért távolíthatta el az ukrán elnök, mert kérdéseket mert feltenni az öngyilkos kurszki akcióval kapcsolatban. Nem ő volt az egyetlen – nem is őt rúgták ki egyedül.
Rossz hír Zelenszkijnek: az amerikai védelmi miniszter ismételten elutasította Kijev kérését, amely a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozott.
Az ukránok kurszki betörése elsőre okozott némi zavart az orosz vezetés körében, ám a kedélyek hamar csillapodtak, és pániknak már nincs nyoma Oroszországban. Kérdés, hogy az ukránoknak vajon mi a célja az ellentámadással, és mekkora árat fognak fizetni érte a közeljövőben.
Sokan próbálják megfejteni a Kurszk elleni ukrán támadás céljait. Megváltoztatnák a konfliktus narratíváját, új morális lökést akartak volna adni az ukrán hadseregnek, vagy csak jobb pozíciókat szeretnének elérni a tárgyalóasztalnál, esetleg elvonni az orosz csapatokat a kelet-ukrajnai frontvonalakról? Mindezek megválaszolatlan kérdések. Bár a történelem nem ismétli önmagát, párhuzamokért érdemes megvizsgálni a 81 évvel ezelőtti kurszki csatát, már csak neve miatt is.
Senki nem áll szóba ukrán részről Putyinnal, Putyin hallani sem akar béketárgyalásról, Zelenszkijnek mégis van egy titokzatos terve, amellyel véget vethet a háborúnak.
Nem áll szóba egymással a két háborús fél, Ukrajna azonban szívesen fogadná közvetítők segítségét. Törökország már tető alá hozott egy megállapodást Kijev és Moszkva között, most ugyanazt próbálhatja meg nagyban.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
A háború a minap páncélöklökkel kopogtatott be Oroszországba az ukrán hadsereg támadásával. Még mindig nem tisztázott azonban, hogy pontosan mi a célja a mintegy ezer négyzetkilométernyi orosz terület elfoglalásának. Putyin hatalmának gyengítése? Az orosz erőforrások átcsoportosításának kényszere? Vagy éppen ez lesz egy béketárgyaláson az ütőkártya Zelenszkij kezében?
