A hazai lakásépítési piac tavaly egy sajátos, kettős dinamika mentén mozgott: amíg a korábbi beruházási kedv gyengébben alakult, addig az új kormányzati támogatások hatására az építési hajlandóság 2025 végén számottevő növekedésnek indult.
A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése a mai napon kezdődik meg.
A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítására csak Budapesten kerül sor, hogy ezzel enyhítsék a kialakult lakhatási problémákat.
Felmérések szerint ez a nemzedék nemcsak a politikából, de a világból is kiábrándult.
Egyre több pénzügyi óriásvállalat kezdte növelni a részesedését a fejlett világ ingatlanpiacain az utóbbi időben, hiszen tömegesen vásárolják fel például az amerikai családi házakat. Azon kívül, hogy e fajta spekulatív tevekénység eredményeképpen az árak is az egekbe ugrottak, felmerül az a veszély is, hogy e cégek a jövőben letarolhatják az ingatlanpiacot, ezáltal komolyan mérsékelve a magántulajdon jogát, ahogyan a vagyonteremtés lehetőségét is.
Az MBH Bank Nyrt. friss gyorselemzése szerint patthelyzet uralkodik az ingatlanpiacon. Az eladók nem csökkentenek árat, a vevők pedig a tartósan magas megélhetési költségek, illetve a lakáshitelpiac magas kamatai miatt a kivárást választják. Az állóvizet azonban felkavarhatja a CSOK+ várható elindulása, illetve az olyan intézkedések, mint a kamatplafon bevezetése.
