A Lengyelország és Litvánia közötti keskeny földsáv ismét a katonai stratégák és a média figyelmének középpontjába került mint a potenciális orosz agresszió célpontja. Bár a régió stratégiai jelentősége vitathatatlan, és a NATO védelmi tervezésének egyik kulcsfontosságú eleme, alaposabb elemzés után több nyomós érv is szól az ellen, hogy Moszkva valóban inváziót fontolgatna ezen a területen.
A legtöbben figyelmen kívül hagyták az Európai Parlament múlt heti állásfoglalását az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv egyik pontjáról. Az ugyanis hangsúlyozta a keleti pajzs és a balti védelmi vonal fontosságát.
A lengyel miniszterelnök-helyettes szerint Lengyelország határozottan Oroszország célpontjává vált a kibertérben.
Az IMF és a Világbank is nagyon szép növekedést jósol a lengyel GDP-nek, amit alátámasztanak a sikeres állami kötvénykibocsátások és az erősödő befektetői bizalom. A fellendülés jól jönne Varsónak, hogy a költségvetési hiány csökkentésére tudjon fókuszálni.
A lengyel Konföderáció két képviselője, Anna Bryłka és Tomasz Buczek csatlakozott a Patrióták Európáért (PfE) frakcióhoz, amely már 86 taggal és 13 ország képviseletével továbbra is az EP harmadik legnagyobb csoportja. A négy frakció között megoszló jobboldal ugyan kihívást jelenthet, de a PfE bővülése tovább folytatódhat, ha sikerül elsősorban az Európai Néppárt elégedetlen tagjait átcsábítani.
„Jó ideje az egyik legnagyobb közvetlen külföldi befektetésről szólnak a hírek Lengyelországban”: nagy összegekkel akarják az amerikai Intel chipgyártót az ország nyugati részén való letelepedésre csábítani.
Újabban Lengyelország mutatja meg, hogy Közép-Európában is működhet a patrióta gazdaság- és kereskedelempolitika. Tavaly 51,8 milliárd euró volt a lengyel agrár-élelmiszeripari export, ami négyszerese a magyarnak. Igaz, a lakosság is közel négyszer akkora, de látszik, hogy az erős hazai piac fel tud nevelni erős exportőrcégeket.
Tőlünk északra egyre nagyobb az érdeklődés a nukleáris energia iránt: Varsó az első atomerőművének megalapozására a jövő évi költségvetésben 1,2 milliárd dollárt különít el, miközben Svédország az Egyesült Államokkal szövetkezve igyekszik továbbfejleszteni a technológiát.
Az Egyesült Államok egy újfajta légvédelmi rendszer leszállításáról írt alá szerződést Lengyelországgal. A közép-európai állam a világon másodikként alkalmazhatja az eszközt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Lengyelország Európa szívévé vált, a külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy országa a kontinens kulcsszereplője lett. Ennek megfelelően Varsó szeretné az európai politika formálójává előlépni. A moszkvater.com írásában arról is szó esett, közvetlenül részt venne-e Lengyelország az ukrajnai háborúban.
Lezajlottak október 15-én a parlamenti választások Lengyelországban. Az eddigi kormánypárt a vártnál gyengébben szerepelt, és minimális az esélye a kormányalakításra. Annál nagyobb a sansz egy Donald Tusk vezette Polgári Koalíció–Harmadik Út–Újbaloldal kormánykoalícióra. Nagyelemzésünk a választási eredményekről.
A most vasárnapi, október 15-i lengyel parlamenti választások tétje óriási. Az eredmény hatással lesz az orosz–ukrán háború menetére, az Európai Unióval fennálló kapcsolatokra és a visegrádi együttműködésre. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg, hogy a PiS megnyeri a szavazást, de könnyen lehet, hogy ez nem lesz elegendő a kormányalakításhoz.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő háromperces gyorsjelentésben foglalta össze a jelenlegi legaktuálisabb geopolitikai fejleményeket, amelyek hazánkat is nagymértékben érintik.
A Belarusszal szomszédos uniós országok a Wagner-zsoldosok fenyegetésére hivatkozva fokozzák a határőrizetet – derült ki a közelmúltban. A három EU-tagállam tevékenyen küzd azért, hogy Moszkvát még jobban elszigetelje. Ám most Minszken csattan az ostor.
Egyik fontos problémás kérdéskör, ami a kialakult háborús helyzet miatt méginkább teret nyert, ez a kisebbségek helyzete. Lássuk miként alakul helyzetük ebben a konfliktusos időszakban Ukrajnában.
Az elmúlt napokban a jégesővel járó viharok Nyugat-Szerbiában jelentős károkat okoztak a málnatermésben. Dobrivoje Radović (Dobrivoje Rádovity), a Szerbiai Málnatermelők Szövetsége elnökének becslése szerint a jégeső az idei málnatermés mintegy 15 százalékát pusztította el.
Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese és Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára június 14-én Biztonságban van Magyarország energiaellátása? címmel folytatott szakmai vitát az Oeconomus Alapítvány szervezésében. A vitát Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Alapítvány szakmai igazgatója moderálta.
Az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa pokolian rosszul kezelte az ukrán gabonaválságot, és egy centet sem akart adni Magyarországnak kompenzáció gyanánt. De nem ez volt az egyetlen hibája.
Mint ahogy ez benne volt a levegőben, az F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnába szállításának Joe Biden amerikai elnök a napokban zöld utat adott. Megnézzük, hogy hány ilyen gép érhető el Nyugat-Európában, mely országok lehetnek a legaktívabbak az ajándékozásban.
A lengyel kormányfő, Morawiecki reagált Ron DeSantis floridai kormányzó lehetséges republikánus elnökjelölt kijelentéseire az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban.
Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági miniszter feladta a küzdelmet Brüsszel ellen, és éppen a Zelenszkij-látogatás napján jelentette be lemondását.
Varsó türelmetlenül várja az Ukrajnába küldött haditechnika anyagi kompenzációját, ám az Európai Bizottság némaságba menekül.
A szénhiányban szenvedő ország az egyetlen a régióban, amelynek nincs atomerőműve, érthető, hogy most nagyon sürgős lett számára a nukleáris energia előállításának képessége.
