Az amerikai nyomásgyakorlás eszközei – vámok, vízummegvonások, szankciók – egyre kevésbé gazdasági célokat szolgálnak, sokkal inkább politikai fegyverként jelennek meg. A módszer azonban több országban is visszaüt, így a multipoláris világrend kialakulásához járulhat hozzá.
Hiába hívta össze soron kívül Lula brazil elnök a BRICS-országokat egy közös fellépés reményében, a találkozó inkább a blokk óvatosságát és megosztottságát mutatta meg. Narendra Modi távolmaradása, India panasza Kína kereskedelmi többletével szemben és a mérsékelt hangvétel mind azt jelezte: senki sem akarja túlságosan feldühíteni Trumpot.
Lula brazil elnök online csúcstalálkozóra hívta össze a BRICS-vezetőket, hogy közösen vitassák meg, mi legyen a stratégiájuk a Trump-féle, fegyverré vált kereskedelempolitika ellen. Bár a rendkívüli találkozó hangsúlyozottan nem USA-ellenes, nehéz elképzelni, hogy a diplomáciai megoldások mellett más nem kerül szóba.
Brazíliára 50 százalékos vámot vetett ki Trump, hogy befolyásolja a barátja, Jair Bolsonaro exelnök elleni büntetőeljárást. Annak ellenére, hogy a Fehér Ház vegytisztán politikai fegyverként használja a kereskedelmet, a büntetésre válaszul a brazil kormány tényleg megvonhatja a vállát.
Vámháború, politikai bosszú, diplomáciai dühöngés – Lula nem tárgyal Trumppal, amíg az amerikai elnök a „megalázás nyelvén” beszél. A brazil elnök szerint eljött az idő, hogy országa felnőttként tekintsen önmagára, és más kereskedelmi szövetségeket építsen az Egyesült Államokon kívül.
Brazília és az Egyesült Államok kapcsolata újabb mélypontra jutott, miután Donald Trump vámokkal fenyegette meg Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát. Lula elnök kemény hangon vágott vissza, a szuverenitás védelméről és a dollártól való függetlenedésről beszélt – miközben kilátásba helyezte a viszonosság elvén alapuló megtorlást is.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat – akár Washington örömére.
Újabb fordulóhoz érkezett Trump és a BRICS-országok konfliktusa: az amerikai elnök 10 százalékos pótvámot helyezett kilátásba azoknak, akik az „Amerika-ellenes” blokk politikáját követik. A válaszreakciók nem is maradtak el, a brazil elnök durván visszaszólt – a szövetség és Washington között egyre feszültebb a légkör.
Lula visszatérése ígéretes volt, de a régi baloldali recept már nem működik. Infláció, befektetői bizalomvesztés, társadalmi elidegenedés és korrupciós botrányok nehezítik a belföldi támogatottsága megtartását. Bár a gazdaság nő, a brazilok egyre inkább elégedetlenek.
A fellángoló kereskedelmi háború egyre fontosabbá teszi a gazdasági diverzifikációt Kína számára. Ezt és a globális délen betöltött vezető szerepét erősíti a brazil elnök által kitűzött stratégia, amelynek köszönhetően Kína könnyebben fokozhatja jelenlétét Dél-Amerikában. Peking gazdasági hatalma ráadásul egyre inkább kiterjed a Karib-térségre is.
Ambíciózus zöldcéljai ellenére Brazília a világ legnagyobb olajkitermelői között van és még feljebb is lépne a ranglistán.
Lula zöldcélokat tűzött ki Brazília számára, az Amazonas védelmét ígérve. Ez részben sikerült is, az ország vezet a G20-ak között a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tekintetében, amely 2023-ban az áramtermelés 89 százalékát biztosította. Ugyanakkor az ország olajkitermelésének jelentős növelését is tervezi, ami ellentmondást szül.
Az ukrán elnök szerint a kínai–brazil béketerv szimplán egy politikai nyilatkozat, és az Ukrajna iránti tisztelet teljes hiányát tükrözi. „Nem vagyunk hülyék” – tette hozzá Zelenszkij.
Nemrégiben figyelemmel követhettük, hogy Brazília és Argentína közös szervezésű csúcstalálkozóján aláírtak egy tervezetet, aminek lényege a szorosabb gazdasági összefogás kialakítása. Ennek keretein belül tárgyaltak a közös valuta, a sur létrehozásáról is.
